Környezetvédelmi ügynökök járják Los Angeles utcáit, a város vezetése különleges ügyosztályt hozott létre a klímavészhelyzet miatt!

Tavaly nyár elején a világ nagyvárosaiban egymás után hirdették ki a klímavészhelyzetet. A bejelentések után azonban kiderült, hogy nem mindenütt követik konkrét intézkedések a politikusok szavait. Los Angeles vezetése viszont egy egész ügyosztályt állított fel a víz, levegő és egyéb környezetszennyezés felderítésére és a helyzet kezelésére. Azonnali intézkedési terv is készült, amely itt olvasható.

Bolygónk rendbetétele elsősorban politikai, társadalmi feladat. Életterünk használatának szabályait nekünk kell kialakítanunk. A Greenpeace Klíma kiáltványában azt írja, hogy a természet tönkretételét és a környezet kizsákmányolását akkor lehet valóban megállítani, ha nagy tömegek állnak az ügy mögé. Az embereknek rá kell venni vagy kényszeríteni a környezetszennyezésért leginkább felelős iparágak, cégek, kormányok vezetőit a változtatásra.

Az is fontos, hogy egyénileg mennyit teszünk, de ma már a szakemberek is egyetértenek abban, hogy az egész emberiségnek változtatni kell.

A társadalmi–politikai megoldások mellett a tudósok és mérnökök is lázasan keresik a természetbe került mérgező anyagok eltávolításának módját. A komplex mérnöki feladatok eredményei szerencsére bíztatók, de az igaz, hogy még a legjobb folyó- és csatornatisztító különleges gép munkája sem sokat ér, ha másnap ugyanúgy szennyezőanyag kerül a vízbe.

Sokszor úgy tűnhet, hogy az eddig elért eredmények csak a tűzoltásra jók. Leállni azonban nem szabad, mert ha a mérnökök nem dolgoznának ki újabb és újabb eljárásokat, a szennyezettség egyre nőne.

A technológiai fejlesztők így versenyt futnak az idővel. Sok tudós szerint az is elképzelhető, hogy a ma még szerteágazó környezetvédelmi kutatások eredményei egyszer csak elérik azt a pontot, ahol a tisztító folyamat már hatékonyabb és gyorsabb lesz, mint a szennyező. Emellett a környezetterhelés elleni fellépés miatt a mérnökök azon dolgoznak, hogy minél „zöldebb” legyen termelés.

A tudományos folyóiratok pedig egyre-másra számolnak be olyan újításokról, mint például a Chalmers University-n egy svéd egyetemen kifejlesztett módszer. 

A kutatók a vizekben található nehézfémszennyezés – különösen a higanyszennyezés – „hatástalanításán” dolgoznak. Elektródákat építettek, melyek segítségével kinyerhető a fém a vízből. A módszer egyelőre még csak laboratóriumi körülmények között működik, de így a mérgező anyagok 99%-a elkülöníthető és kiválasztható a folyadékból. Ez a bányászatban hozhat forradalmi változást, és az iparág környezeti terhelését csökkentheti.

A tudósok első körben a higanyra koncentráltak. A nehézfém mérgező hatása közismert. A szervezetre horrorisztikusan hat. Erről részletesen itt olvashatunk.

Ma már tudományos tény, hogy az emberi tevékenységgel összefüggő légszennyezés és egyre növekvő szén-dioxid-kibocsátás a legfőbb oka az egyre gyorsuló klímaváltozásnak.

Megoldás lehet, ha a Földet beültetnénk fával – de azért ez nem ennyire egyszerű. A faültetés azonban nagyon hasznos és fontos, ráadásul sosem elég.

Így a szén-dioxid-visszasajtolás módszerein dolgoznak a tudósok. Olyan rendszereket építenek és tesztelnek, melyekkel a légkörben gyűlő szén-dioxidot meg lehetne kötni, és valahogy visszajuttatni a talajba.

A légkör szennyezése mellett a környezetünket beborító szemét látszik a legjobban. Pont ezért látványos, ha ezek eltűnnek a környezetből. A huffpost három eredményes takarítást mutat be. Az egyiket, a SeaBin Projektet két ausztrál szörfös találta ki.

A vízikukának tűnő szerkezetek évente elképesztő mennyiségű műanyagot szednek ki a vizekből. A projekt oldalán pedig nemcsak videókat és hasznos infókat találunk, hanem egy világtérképet is, melyről kiderül, hogy egy ilyet magyarok is üzemeltetnek Romániában a constantai tengeri kikötőben.

Boyan Slat, a holland fiatal feltaláló nevéhez fűződik a világ legnagyobb takarítása. A fiatalember a közösségi adakozásoknak köszönhetően az óceáni szemétsziget felszámolásába kezdett.

Az első ilyen akcióval már végeztek is, de mivel ebben a pillanatban is több mint 5 trillió darab műanyag van a tengerekben, az Ocean Cleanup nem áll le.

A rengeteg kihalászott műanyaggal azonban kezdeni is kell valamit. Egy London melletti cég a Recycling Technologies üzemanyagot készít a szemétből. Természetesen a módszer titkos, de az alapító Adrian Griffithsnek bejött a dolog. Ma már milliomos az úr.

A környezetvédelmi projektek nagy része azonban ma még a közösségi adakozásból, a társadalmi felelősségvállalásnak köszönhetően működik.

Ilyen a SAVE THE CORALS projekt is.

Marco Illbruck Egy Olaszországban született, de Németországban és Ausztriában élő díjlovas ma már a korallzátonyok megmentésével foglalkozik. Egészen pontosan egy leleményes megoldásnak köszönhetően inkább az újra telepítésükkel.

A volt sportoló búvárprogramokat indít. Emellett ruhákat, kiegészítőket és egyéb termékeket árul, melyek bevételét a korallok megmentésére fordítja.

A Netflix dokumentumfilmjéből kiderül, hogy mennyire törékenyek ezek a tengeri lények. A nagy korallzátony állapota világszerte ismert. A Maldív-szigeteken helyreállítási program indult. A marinasavers az egyik legegyszerűbb ötletet hasznosítja.

Az projekt weboldalán fémkosarat vehetünk, melyet a helyiek a tengerfenéken korallokkal telepítenek be. Így mesterséges korallzátonyt alakítanak ki, a tengervíz hőmérsékletemelkedése miatt elhalt zátonyok helyett.

Természetesen a neten követhető a telep és a saját kosarunkban élő korallok fejlődése.

A programnak ma már mérhető és nagyon látványos eredménye van. De mint minden erőfeszítésnek, ennek is akkor lesz valódi hatása, ha nemcsak a Maldív-szigeteken figyelünk a környezet állapotára. A korallok életét ugyanis a Föld bármely részén keletkező szennyezés is tönkreteszi.