Távoli tájakon barangolni, egy virtuális világot meghódító hadvezérnek lenni vagy a pókerasztalok királyaként tündökölni, esetleg ismerőseinkkel a közösségi oldalakon órák hosszat beszélgetni – minderre tökéletes lehet a munkaidő.
A nyitott irodákban, ahol mindenki egy légtérben dolgozik biztos sokan láttak már olyan monitort, amelyen nem csak a munkához szükséges ablakok voltak nyitva.
Photo by bruce mars from Pexels
Felmérések szerint életünk legalább egyharmadát munkahelyünkön töltjük, de munkafeladatainkkal valójában csak az idő 60%-ában foglalkozunk.
Az is igaz, hogy nem lehet napi nyolc órában folyamatosan dolgozni. Nem véletlenül írják elő a kötelező szüneteket a munkajogi törvények. Megfelelő mennyiségű kikapcsolódás nélkül romlik a munkavégzés hatékonysága is. De könnyen belátható, hogy az óránként 5-10 perces jótékony elkalandozás nem egyenlő egy online pókerparti, egy virtuális városépítés vagy -hódítás munkára gyakorolt hatásával.
Photo by rawpixel.com from Pexels
Szakemberek már régóta dolgoznak azon, hogy miként lehetne az irodai munka hatékonyságát és – az eltöltött időhöz képest – arányát növelni. Ha csak gazdasági oldalról nézzük: veszteség a cégnek, ha a nem munkával töltött időt is kifizetik.
Photo by Soumil Kumar from Pexels
100%-os hatékonyság talán akkor sem lesz, ha robotok ülnek a monitorok mögött. Minden gép elromolhat, így akkor is lesz kiesés. Persze ennek mértéke jelentősen kisebb, mint az embernél. Itt sokkal bonyolultabb a helyzet. Hogy ne menjünk messzire: mindenki másképp hatékony. Lehet olyan kolléga, aki fél óra pókerezés után a másik félórában annyit dolgozik, mint más egy óra alatt.
Tovább árnyalja a helyzetet a Pareto-elv, mely szerint az eredmények 80%-át a munkaidő 20%-ában érik el az emberek. De a munkatársak teljesítménye közötti ennyire extrém különbsége azért nem mindennaposak.
Ahol előfordul – a tapasztalatok szerint – ezt gyorsan orvosolják, mert a hasonló munkát végzők közötti ekkora hatékonysági különbség ugyanolyan rossz a dolgozónak, mint a cégnek.
Photo by rawpixel.com from Pexels
Ha az extrém tehetségeseket kihúzzuk a listából, akkor erős a gyanú, hogy a félórákat bármi mással töltő emberek teljesítménye lényegesen elmarad a többiekétől, azokétól is, akik pont ugyanannyi fizetést visznek haza, mint a játékosabbak vagy a munkaidőben facebookozók.
A technológiai fejlettség mai szintjén már nem kell egy ellenőrnek sétálni és nézni a monitorokat. Az IT mindent lát és tud. Az sem okoz nehézséget, hogy munkaidőben weblapokat tiltsanak le a céges gépeken.
Több bankban vagy multiknál az irodai gépen munkaidőben nincs webes elérés, vagy csak a munkához szükséges honlapok nyithatók meg.
Photo by Eugene Chystiakov from Pexels
A munkaidőben magánéletet élők vagy csak simán lógósok megzabolázására most nem várt helyről és indokkal kaptak segítséget a cégek.
Az egységesített európai adatkezelési szabályzat a GDPR is foglalkozik a munkavégzés ezközeivel. Egészen pontosan azzal, hogy milyen magánélethez kapcsolódó adatot tárolunk a céges eszközökön, hálózatokon és azokhoz ki, hogyan férhet hozzá. A nagyon bonyolult és szerteágazó kérdés szabályzó rendelkezések tömkelegét vetíti előre. Lehet, hogy mindez egyszerűen is megoldható? Ha a céges eszközökön semmilyen magánéleti dolgot nem intéz, adatot nem tárol a dolgozó, nem is használja másra ezeket, mint munkára, nem lehet gond.
A Parlament honlapjára februárban került fel egy salátatörvény-tervezet, amelyben a fent említett egyszerűnek gondolt módszert választották.
A legfontosabb pontokról a HVG készített összeállítást. Ebből kiderül, hogy eddig ha nem tiltotta senki, akkor szabadon használhatták a dolgozók a céges eszközöket, számítógépet, laptopot, telefont, tabletet és WIFI-t magánügyek intézésére is.
A törvény szerint mostantól: „a munkavállaló a rendelkezésére bocsátott számítástechnikai eszközt kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja”.
Photo by rawpixel.com from Pexels
Az eszközöket bármikor ellenőrizhetik, és az a dolgozó felelőssége lesz, hogy milyen magánéleti adatokat tárol és oszt meg a gépeken.
A törvény a cégeknek nem ír elő büntetési kötelezettséget, de nem is tiltja meg a szankciókat. Az április 26-án életbe lépett módosítás további részleteiről – egy jogászok által készített elemzést is olvashatunk itt.
A szabályok szerint a cégek dönthetnek úgy, hogy minden marad a régiben. Munkatársaik magánéleti levelezéseiket is elintézhetik a céges eszközökről, és szabadon használhatják azokat továbbra is. Erről azonban tájékoztatni kell a dolgozókat. Ha eddig az eszközökről szóló szabályozás nem szerepelt a munkaszerződésekben, módosítani kell azokat.
Ahogy dr. Nagy Dóra munkajogász fogalmaz: „Kiemelt jelentőségű, hogy a munkavállalók előzetesen és világosan kapjanak tájékoztatást a munkáltató által alkalmazható ellenőrzésekkel összefüggő szabályokról, illetve a munkáltató már a munkaeszköz átadását megelőzően tájékoztassa a munkavállalókat a munkaeszközök használati feltételeiről, és e szabályok, utasítások legyenek írásban is rögzítve. Írásbeliség hiányában a szabályok megsértésének bizonyítása és megsértéshez kapcsolódó jogkövetkezmények alkalmazása igencsak nehézkes lehet.”
foto:PROFIGRAM
Munkajogászok szerint a törvény a cégeknek segíthet abban, hogy dolgozóik a munkára koncentráljanak munkaidőben. Ráadásul így hatékonyabban előzhető meg, az ún. információszivárgás is, azaz, hogy a céget hátrányosan érintő információk vagy üzleti titkok nyilvánosságra kerüljenek. A dolgozók pedig ezután pontosan tudják, hogy ki, mikor, miért láthatja adataikat és ellenőrizheti munkaeszközeiket.
