Génmódosított gyerekek születtek Kínában. Rögtön kettő is. Erről maga a génmódosítást végző tudós számolt be egy videóüzenetben. A nagy bejelentés a National Geographichon nézhető meg.
A világ tudósai azonnal kikeltek a történtek ellen. Azzal vádolják kollégájukat, hogy minden tudományos és etikai normát és szabályt felrúgott, amikor a két kínai gyerek génállományát megpróbálta megváltoztatni.
Ho Csian-kuj 2018. november 25-én számolt be a projektről.
Azóta a világ tudósai egyre hangosabban követelik az ügy kivizsgálást, és többen egyszerűen hazugnak nevezték a professzort. Nemrég ugyanis újabb részletek derültek ki.
A botrányról magyarul itt, a még alaposabb, tudományos részletekre is kíváncsiak pedig angolul itt olvashatnak.
A gyanú szerint a kínai professzor nemcsak az eredményeket hamisította meg, hanem minden tudományos és etikai határt is átlépett az emberkísérlettel.
Ho Csian-kuj az embriók génállományát akarta módosítani azért, hogy a későbbiekben a szervezet ellenálljon a HIV-vírusnak. Lulu és Nana a két kínai kislány édesapja HIV-fertőzött, és a tudós azt állítja, hogy ezért módosította a gyermekek egy génjét.
A kínai társadalom nem tolerálja a HIV-fertőzötteket, ezért nem hozta eddig nyilvánosságra sem a szülők, sem a gyermekek adatait – állítja a tudós. Csakhogy a tudományos világ közvéleménye szerint Ho kinyitotta Pandora szelencéjét. Az eddig nyilvánosságra került adatok alapján nem lehet biztosan kijelenteni, hogy a gyermekek génállományában más nem változott. Ha igen, az beláthatatlan egészségügyi következményekkel járhat – vélik a szakértők.
Az eset súlyosságát jól jelzi, hogy a Sencseni Egyetem korábbi alkalmazottja, Ho Csian azóta is fizetés nélküli szabadságon van, és a botrány kirobbanása után a Rice Egyetem is vizsgálatot indított Michael Deem biomérnök ellen. Ő állítólag részt vett Ho kutatásaiban, márpedig ez az Egyesült Államokban tilos.
Ez a botrány is rávilágít arra, hogy az emberiség technológiai fejlettsége több lépéssel előzi meg a társadalmi megállapodásokat, és sürgősen át kellene gondolni, hogy hol az a határ, ahol egyelőre a technológiai fejlesztéseket le kellene állítani. Nemrég a robotok miatt indult heves vita a tudományos közéletben. Több szakértő is azt állítja, hogy a gépek és ember közti határvonal egyre közeledik, és ma már az Európai Parlament szerint is át kell alakítani az eddigi szabályozást. Erről az ormosnet készített egy alapos összeállítást.
Ma már a társadalomtudósok is elfogadják, hogy egyre közelebb a technológiai szinguralitás. A jövőkutatók a huszonegyedik század ötvenes éveire jósolták azt, amikor olyan mesterséges intelligencia jelenik meg, amely miatt a technológiai és társadalmi változások olyan mértékűek lesznek, melyeket a korábbi generációk nem érthetnek meg, és a változások mértéke és sebessége megjósolhatatlan.
A jelenség neve a fekete lyukak környékén tapasztalható gravitációs jelenségre utal. Az ottani körülményeket és hatásokat a jelenlegi fizikai modellekkel nem lehet leírni, így nem számolható ki, mi fog történni ott. Az emberiség életében mindent megváltoztató pont hamarabb is eljöhet, hisz az emberiség technológiai fejlődése egyre gyorsul, és ennek egyik legfontosabb húzóága a mesterséges intelligencia.
A grafikon az emberi történelem kulcsfontosságú eseményei között eltelt idő logaritmusát ábrázolja, az exponenciális vízszintes időtengelyen. Az események 15 különböző listából lettek összesítve, melyeket többek között Carl Sagan, Paul D. Boyer, az Encyclopedia Britannica, az American Museum of Natural History és a University of Arizona gyűjtött. forrás:wikipedia
Az emberiség mindennapjaiban nincs olyan terület, mely a technológia miatt ne változott volna meg. Naponta olvashatunk a mezőgazdaság, az ipar, az egészségügy eszközeinek fejlesztéseiről. Egyelőre azonban ezek csak az emberiség kis részének érhetők el. Az egyre nagyobb életminőségi szakadék pedig olyan társadalmi változásokat indíthat el, melyek miatt a fejlődés üteme lassulhat.
Ráadásul az emberiségnek még egy óriási feladata van. A mindent megváltoztató mesterséges intelligenciát biztosan nem lehet kifejleszteni, ha közben a bolygó tönkremegy, és az emberiség minden nap halálos áradásokkal, földcsuszamlásokkal, aszállyal és éhínséggel küszködik.
A Greenpeace becslése szerint a földi éghajlat melegedésének üteme a huszonegyedik század ötvenes éveire éri el azt a pontot, amely után nem lehet megjósolni, hogy a klímaváltozás hogyan hat a bolygóra és az emberiségre. Ez az időpont pedig nemcsak a klímával foglalkozó tanulmányokban szerepel. A jövőkutatók szerint ekkorra kellene elérni a technológiai szinguralitást is, azaz a mindent megváltoztató mesterséges intelligencia megjelenését.
