Itt az ószeres! Nagyanyáink sokszor hallhatták ezt a kiabálást. A városokat, falvakat járó lomtalanítók kiabálva vagy kolompolva jelezték, ha jöttek. A múlt század elején ők vitték el a házakból az ócska, kidobásra ítélt tárgyakat. Melyekből – akár kis átalakítás után – hasznos dolgok lettek. Nehéz és fáradságos, ráadásul sokszor lenézett munka volt ez.

Ma már az egyik legismertebb ószerest több tízezren követik a közösségi oldalakon, milliók nézik a tévében. Drew Pricthard egy walesi férfi, igazi híresség. Hetente több TV-csatornán is szerepel. Salvage Hunters című műsorában igazi kincsvadászatként mutatja be az ószeresekből lett műkincskereskedők munkáját. Eközben boltja és vállalkozása életébe is bepillanthatunk. A műsor sikerének segítségével Pritchard a régi, kidobásra szánt tárgyak újjászületését is megismerteti az emberekkel, és egy korábban nem túl népszerű szakmáról is tömegek véleményét változatta meg. 

A tematikus szórakoztató csatornák lehetőségeit nemcsak ő használja ügyesen. A mexikói származású Cesar Millan kutyakiképző is hasonló úton jár. Híres kutyakiképző központjába özönlenek az ügyfelek, és világszerte teltházas sportközpontokban tart bemutatókat, 2019 őszén Budapesten is.

Az egyik legtalálékonyabb „hírességtípus” a szakács. Főzni mindenki tud – ezt már L’ecsó című családi rajzfilmben a kicsi patkányséf is bizonyította. A konyhák modern lovagjai azonban nap mint nap megmutatják, hogy hogyan érdemes. A macsó konyhatündérek versenye kemény. Az egyik egyre extrémebb körülmények között, a másik meztelenül, a harmadik pedig sokszor a katonai kiképzést is felülmúló szigorúsággal bánik a trónkövetelőkkel. A régi vágású szakácsok csak ámulnak azon, ahogy kollégáikból modern kori hősök lettek. Gasztroforradalmat indítottak, az élére álltak, és ma már teltházas csarnokokban rendeznek főzővilágbajnokságot a legjobbaknak.

Photo by Engin Akyurt from Pexels

Az ipari forradalom előtti időkben az emberek a településeken élő vagy oda látogató kereskedőktől, iparosoktól vásároltak. A régészeti leletek szerint egyfajta terméket sok műhely vagy kézműves készített. A római birodalomban már nagy tömegben készültek különféle áruk, használati tárgyak.  A termékcsoportokon belül nagy eltérés azonban nem volt. Nagyjából mindegyik ugyanúgy nézett ki. Ha nem tört össze, és az olaj nem szivárgott el belőle, megfelelt. Persze már akkor is fontos volt a készítőknek, hogy a vásárló tudja kitől vette – például – az olajos amfórát.  Rómában került elő olyan cserép, melyen még kétezer év után is olvasható készítőjének, egy hispán fazekasnak a neve. Azt ma már nem tudni, hogy voltak-e sztár fazekasok, de az biztos, hogy nagy verseny volt a vásárlókért.

A művészettörténeti dokumentumok szerint az ipari forradalom előtt a mesterembereknek legtöbbször csak akkor jutott jelentős társadalmi megbecsülés, ha valami igazán kiemelkedőt, művészi értékű dolgot hoztak létre. Az ókorban a művészetekben jártas emberek és a tudományos élet nagyjai voltak a „sztárok”. A polihisztorok kora után a középkori egyház újabb igényeket támasztott. Az egyre díszesebb katedrálisokat festők, szobrászok tették csodálatossá, és a grandiózus alkotások híre nemcsak az építtető, hanem a művész nevét is ismertté tette.

Készítette: Michelangelo Buonarroti 

Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=280349

Persze az elérhető nyilvánosság jóval szűkebb volt, de társadalmi megbecsülésből jócskán jutott a leghíresebb művészeknek.

Történészek szerint az első ipari forradalom sem hozta el a – mai értelemben vett – sztárszakemberek idejét, de a vevőkért folyó egyre gyilkosabb versenyben a tulajdonosok sokszor kértek fel neves művészeket egy termék tervezésére. A kor nagy gyáriparosai és művészeti szervezetei fogtak össze a termékek formájának jobbá, szebbé tételéért. A Drew Pritchardhoz hasonló régiségkereskedők még ma is fejből tudják, hogy a mely tervező kézjegyeit viseli magán egy-egy huszadik század elején készült ipari termék. A művészettörténet sok nagyszerű designert jegyez, de mai értelemben vett sztár nem volt közöttük.

A huszadik században kialakult tömegmédia lehetőségeivel élő és ismertségre vágyó szakemberek egy ügyes szakmai megoldássa, egy különleges ötlettel vagy esetleg csak a megfelelő pillanatban érkezve váltak szakmájuk igazi sztárjává. Ma már nincs határ. Az egész bolygó egy kommunikációs tér, így – elvileg – bárkiből lehet ismert ember.

Az első lépés: az önismeret. Biztosan nem lesz átütő sikere annak, akinek a személyisége nem kompatibilis a sztárélettel. Sok olyan ismert szakember van, akiket egy-egy tulajdonságuk miatt a társadalom értékel, és egyfajta iránymutató szerepbe helyezi őket. De ha a személyiségük egésze nem akarja vagy nem bírja ezt a fajta fokozott figyelmet, előbb-utóbb kikopnak a rendszerből, eltűnnek a címlapokról, képernyőkről. A szélesebb körű ismertséghez vezető út első lépése az önismeret, majd az azon alapuló döntés. Emellett pedig jól jöhet egy kis szerencse is, hisz a legtudatosabban építkező mesternek is egy-egy szerencsés pillanat megváltoztathatja az életét. 

Jól jöhet pár tanács – amíg a szerencse mellénk szegődik – arról, hogy mi magunk mit tehetünk a sztárrá válásért.

A Forbes magazin össze is gyűjtötte a saját márka építésének módját.

Íme az önmenedzselés legfontosabb lépései:

Légy a szociális hálózat pillangója. Használd a legfontosabb felületeket! Alakíts ki kapcsolatokat, és azokat gondozd is – azaz a beszélgetéseket, írásokat, megosztásokat –, valódi, értelmes, hasznos tartalommal töltsd meg! Így előbb-utóbb a többiek figyelni fognak rád, és egy kisközösségi véleményformáló emberré válhatsz. Ez azonban még nem az út vége!

Olvass sok blogot, és szólj hozzá, kezdeményezz beszélgetéseket! Ezzel saját oldaladra irányíthatod az embereket, akár olyanokat is, akik egyébként nem érdeklődnének irántad vagy a munkád iránt.

Ajánlj szakmailag megalapozott tanácsokat, és segíts másokat! Ne feledd, hogy a befektetett munka eredménye téged is gazdagít!

Készíts saját, rád jellemző logót, használj egyéni színeket, és ezek mindenütt jelenjenek meg! A honlapodon, a hozzászólásaidban, a posztjaidnál és még az e-mailek aláírásában is. Saját branded építőjeként te magad vagy a vállalat.

Nem elég a virtuális lét! Találkozz minél több emberrel, és beszélgess velük! Keress szakmai kapcsolatokat! Így egyre több szakembert vonhatsz be a munkádba, az együttműködés pedig gyors fejlődést és ismertséget hozhat.

Mindezek egyenes útként vezethetnek ahhoz, hogy emberek, csapatok és munkák összekötőjének kérjenek fel téged. Innen már csak egy lépés, és ez lehet a fő tevékenységed.

Nem könnyű feladat mindezt megvalósítani, de ha sikerül, már elérted azt a szakmai szintet, amikor te vagy a sztár.