Jégpáncélba burkolódzó városok, harminc- negyven centiméter mélységben átfagyott talaj, téli takarékon vegetáló növények és állatok.

Extrém hidegnek éreztük az idei januárt, pedig a meteorológusok szerint az év első hónapjának időjárása most sem tér el a Magyarországon átlagosnak mondott trendtől. Persze egy-egy különösen hideg hajnal után nehéz azt mondani, hogy normális, ha -28, 1 Celsius fokot mutat a hőmérő- mint tette azt január 8.-án Tésán. Ezzel pedig idén már rekord dőlt. Harminckét éve nem volt ilyen hideg aznap.

A szakemberek szerint nemcsak az extrém alacsony értékek nehezítik meg az emberek és gépek dolgát, hanem az is, ha a hőmérő higanyszála viszonylag hosszú időtartamra marad a -10 fokot jelző vonal alatt.

A hosszan tartó nagyon hidegben az élőlények szervezete másképp kezd viselkedni.  Ha mindössze másfél fokot csökkenni, és ezzel 35 Celsius fok alá esik az ember hőmérséklete, az orvosok már kihűlésről, azaz hypothermiáról beszélnek. Ilyenkor a szervezet azonnal védekező módba kapcsol.

• Az erek összehúzódnak, az izmok működésbe lépnek, egész testünk remeg.
• A vérnyomás megemelkedik, a pulzusszám és a légvétel gyorsul.
• Általában a vércukor is magasabb lesz, és fokozódik a vizelet termelődése.
• Ha a lehűlés folyamata tovább tart, a bőr fehéren, a kéz- és lábujjak, a fül, orr, ajkak pedig kékesen elszíneződnek.
• A remegés, a reszketés fokozódik, a viselkedés zavarttá válik, majd eszméletvesztés és halál a következmény.

Azokon a területeken, ahol az év jelentős részében extrém hidegre számíthatnak az ott élők, a mindennapi rutin is megváltozik. Szibériában például több hetes az iskolai téli szünet, a -40 fok alatti hőmérsékletben a gyerekeknek nem kell iskolába menniük. Ulanbatorban is szélsőséges az időjárás. A város a tengerszint felett 1350 méteres magasságban, egy fennsíkon épült. Észak felé nyitott a táj, a szibériai fagyos légtömegek akadály nélkül áramlanak be a térségbe.

Épp ezért Mongólia fővárosában is az orosz, szibériai mintát követve építkeztek. A második világháború után többnyire öt emeletes házakat húztak fel, és a város teljes fűtését és melegvíz ellátását egy hőközpontból oldották meg.

Már az épületek tervezésénél is figyelnek a hidegre. A lépcsőházak bejárata kettős, zsilipszerű ajtókon lehet bemenni, így választják el a kinti sokszor-   mínusz 40 fokos levegőt a benti plusz 10 fokos „hőségtől”.

Az ilyen körülményekhez nem szokott utazóknak szinte felfoghatatlan, hogy a ’70-es, ’80-as évektől kezdve egészen az ezredfordulóig, hogyan maradtak életben azok a mongol árva gyerekek, akik a város távhő-alagútjaiban húzták meg magukat. Mikel Aristregi készített róluk fotósorozatot a New York Times számára.

A városközponttól 5 km-erre lévő erőműből nem is forró víz, hanem gőz indul a vezetékeken.  Az ottani csövek szigetelése sokszor hiányos, így az alagutakban akár plusz 20, 25 fok is lehet, miközben télen a felszínen hétköznapi a – 30 fok.

A mongol utcagyerekekre azonban rossz idők járnak. Az ország energetikai korszerűsítésbe fogott, és ott is egyre korszerűbb rendszerek épülnek.

Hasonlót egy magyar cég, a Profigram mérnökei is terveznek és készítenek.

Nagy Ferenc a cég projekt igazgatója azt mondja: a távhő hálózat csövei nemcsak az életkorból adódó anyagfáradás, szerkezeti hibák, vagy repedések miatt törhetnek el.  A bennük szállított folyadék is tönkre teheti őket. A vezeték anyagát megtámadó savas vagy lúgos vegyszer miatt is törhet a cső, de a víz is megfagyhat.

A Profigramosok pont ezért fejlesztettek ki egy olyan távfelügyeleti rendszert, amellyel a vezetékhálózat különböző pontjain lehet figyelni a működési adatokat. A szerkezetek a legkisebb nyomás vagy hőmérséklet változásról is e-mailt vagy akár sms-t küldenek a központba, vagy arra az ügyeletes telefonra, amely a hibaelhárításért felelős embernél van.

 Az adatgyűjtés pedig abban is segít, hogy a hálózat terheléséről is pontos naprakész képek kap az üzemeltető. Így könnyebben lehet a bővítést, korszerűsítést tervezni, valamint pontosan megállapítható, hogy mely vezetékszakaszok vannak a legnagyobb terhelésnek kitéve, és hol lehet a legnagyobb meghibásodási lehetőség.

Így akár meg is előzhetők az olyan csőtörések, mint például január negyedikei Budapesti. A budai oldal jó részében az I., II., XII. kerületben 7884 lakásban nem volt sem fűtés sem melegvíz szolgáltatás.   

Egy 60 centiméter átmérőjű fő vezeték repedt meg, amiben nagy nyomású, 100 fok feletti gőz megy - számolt be az okról Herpai Attila, a Főtáv kommunikációs vezetője.

A télnek pedig sokszor még februárban sincs vége.  Az extrém hideg bármikor visszatérhet. Lehet, hogy pont idén dől meg egy majd évszázados rekord is. 1929 február 22.-én Siófokon ugyanis -30,2 fokot mértek.