Jeget csinálni, levegőt hűteni, Istenkáromlás! Százötven éve ezt harsogták az amerikai címlapok.

Egy trópusi betegségekkel foglalkozó orvost tettek tönkre így. A doktor idegösszeroppanás után koldusszegényen halt meg.

Pedig „feltalálta” a klímaberendezést.

Igaz nem pontosan azt, amit ma is használunk. A Ma is tanultam valamit korábbi összeállítása szerint:

foto:wikipedia

„Dr. John Gorrie amerikai orvos 1833-ban költözött Floridába, mert az állam ideális volt a kutatási területéhez. A trópusi betegségek tanulmányozásával foglalkozó doktor teóriája az volt, hogy a betegségeket a rossz levegő okozza. Hamarosan észrevette, hogy az északi államokból származó betegek sokkal kevésbé érzékenyek egyes betegségekre, például a sárgalázra. Azzal kezdett kísérletezni, hogy lehűti a kórtermek levegőjét, hogy ezzel enyhítse a betegségek tüneteit. Ezt elég egyszerűen végezte: nagy jégtömböket lógatott le a plafonról, a hideg levegő pedig, lévén nehezebb a melegnél, leszállt, és hűvösen tartotta a szobát. Igen ám, de a forró floridai nyárban nem volt egyszerű jeget szerezni, dr. Gorrie így elkezdett azon dolgozni, hogy ő maga állítsa elő azt.

1845-ben Gorrie fel is adta az orvosi pályát, hogy teljes erejével a jégkészítő gépen tudjon dolgozni. Pár év alatt meg is lett az eredménye; 1851-ben be is adta a szabadalmát a jégkészítő és levegőhűtő masinára. Ezzel pedig beleköpött egy igazi nagypályás üzletember, a bostoni jégkirály néven ismert Frederic Tudor levesébe.”

foto: wikipedia

A történet innentől a nagyon gazdag és alattomos pénzember gyengébb elleni harcába fordul át. A végkifejlet ma már ismert. A doki koldus szegényen egy idegösszeroppanás után halt meg, az amerikai lakásokban pedig megjelentek a konyhák új csodagépei, a hűtőszekrények, melyek aljába tett jégtömbökkel hűtötték a levegőt bennük. Naná, hogy a Bostoni Jégkirály, a Tudor ICE lett a világ egyik legnagyobb jég szállítója.

Ötven évvel később egy másik amerikai Willis Carrier aztán véletlenül feltalálta a ma ismert légkondicionáló berendezést.  A fiatal mérnök egy nyomdai problémát akart megoldani. A friss újságon a helyiség páratartalma miatt még a csomagolás előtt szétfolytak a betűk. Carrier abból az egyszerű fizikai összefüggésből indult ki, hogy a hidegebb levegőben kevesebb a páratartalom. A hideg levegő készítő berendezés nemcsak a nyomdászok tetszését nyerte el. Egy idő után a kórházakban és a nagyobb közösségi terekben terjedt el a használata.

foto:wikipedia

Menetközben jött egy gazdasági világválság, így jó száz évvel feltalálása után terjedt el igazán a légkondi. Ekkor viszont még egy népvándorlást is elindított. A déli államok felé indultak az emberek, és ma már tízmilliós nagyvárosok vannak a trópusi éghajlat alatt. 

A légkondi mára az egyik leg megosztóbb szerkezetté küzdötte fel magát. Rajonganak érte, vagy gyűlölik.  A kutatások szerint a munkatársak közti konfliktusok jelentős hányada a klímaberendezés használatából ered.

A nem megfelelően karbantartott berendezés pedig egészségügyi kockázattal is jár. A legionárius betegség- nem a légiósok nyavalyája, hanem a tisztítatlan légbefúvóban élő gombák miatti felső-légúti megbetegedéseket hívják így az orvosok.

A szerkezet nemcsak ránk, a bolygónkra is jelentős hatással bír. Évek óta ismert jelenség a nyári áramfogyasztási csúcs, az pedig egyre gyakrabban fordul elő, hogy a fogyasztás a téli hónapokét is meghaladja.

Az egyre olcsóbb, és mindenki által hozzáférhető szerkezetek lassan ellepik az épületeket. Sok helyen már város építészeti problémát is jelent egy-egy nem megfelelően felrakott külső egység. Magyarországon a műemlék épületek klímásítására van szigorú szabályozás, a magánházaknál egyelőre csak az önkormányzatok település és utcakép látványt szabályozó helyi rendeletekre lehet hagyatkozni.

A klímaszerelők és megrendelőik könnyen nehéz helyzetbe kerülhetnek egy-egy rossz helyre tett berendezés miatt, de mindezt nehéz egy klíma nélküli negyven fokos helyiségben hideg fejjel végiggondolni.

foto:index.hu