Hátborzongató élmény lehet, amikor valaki a valódi újszülöttekhez hajszálpontosan hasonlító, Reborn babát a karjába veszi.

A teljesen élethűen elkészített csecsemőpótlókra azonban megdöbbentően nagy a kereslet. A gyermeküket elveszített szülők számára kitalált babák élethű másaik a meghalt gyermekeknek.  A dolog pszichológiájáról már nagyon sokan kifejtették véleményüket.

A gyártott humanoidok között ez csak az egyik furcsa felhasználási mód. Az ilyen robotok már hosszú ideje foglalkoztatják az emberiséget. Ennek a furcsa vonzódásnak az egyik leglátványosabb jelét az tudományos-fantasztikus

irodalomban, illetve a mozivásznakon is láthatjuk. A Business Insider nemrég Hollywoodban nézett körül, és összeállította a tizenöt legismertebb filmes robot listáját.

Vajon ezekből mennyi valósult meg? Meg lehet építeni ezeket a szerkezeteket? Olyannak, mint ahogy az írók elképzelték, vagy hiába fejlődik rohamléptekkel a technológia, az emberi módon viselkedő robotok ideje még nem jött el?

A filmekben szereplő robotokról szóló összeállítás tizenötödik helyén egy emberi tulajdonságot tökélyre fejlesztő, amúgy gépszerű dobozrobot áll.  A TARS nevű szerkezet a 2014-ben készült Interstellar című moziban lopta el a showt a színészektől. A kritikusok szerint pokoli jó humorával.

foto:Paramount

A valóságban nemrég a török kommunikációügyi minisztert szakította többször félbe egy robot. Egy konferencián – melyet a biztonságos internet napján rendeztek – kellett levinni a színpadról a renitens Sanbotot. A visszabeszélő robot és a miniszter közös produkcióját itt lehet megnézni. 

forrás:AFP

A filmes robotok között előkelő helyet foglalnak el a giga nagyságú, emberek irányította gépek. Ezek legtöbbször a bányákban vagy külszíni fejtésekhez használt óriási félautomata gépekhez hasonlítanak. A mozivásznon persze majdnem mindig öntudatra ébrednek a gépek, és vagy elpusztítani, vagy megmenteni a akarják világot. A Transformer filmekben pedig már mindkét feladatot a gépekre bízták a forgatókönyvírók.

foto:topspin

Az emberi formájú, de közben látványosan robotszerű robotok – mint a Star Wars filmek folyton beszélő, aranyszínű C-3PO-ja – után az emberi érzésekkel megáldott vagy megvert, öntudatra ébredő robotok történetei felé fordultak a filmesek.

Az Én a robot című moziban egy furcsa gyilkossági esetet derít fel a Will Smith alakította rendőr. Elsőre úgy tűnik, mintha az ember ellen forduló robot témát dolgozták volna fel a film készítői, de a mozi végére egy sokkal összetettebb problémát boncolgatnak a készítők.

Sok filmben első látásra úgy tűnik, mintha a gépek előnyben lennének az emberi szervezettel szemben, de Robin Williams A kétszáz éves ember című filmjéből kiderül, hogy mennyire fájdalmas az érző „lélekkel” feltöltött örökéletű szerkezetnek gazdái és szerettei elmúlását látni.  A filmben egy családi robot érzelmi és technológiai fejlődését kísérhetjük végig az emberré válás legvégső fokáig.

A mozivásznon könnyedebb szórakozást ígérnek az akciórobot figurák.

A félig ember, félig gép hibrid Robotzsaru után Arnold Schwarzenegger előbb robot üzemmódban Terminátorként rakott rendet a –számára – múltban.

A harci robotok közül egyelőre a kerekes bombavizsgáló, robbanószerkezet-elhárító távvezérelt robotokat sikerült megépíteni, és több videó is készült az amerikai robotkutyákról.

foto:Boston Dinamics

A filmes gépharcosokhoz képest azért ezek még elég kezdetlegesnek tűnnek, de talán nem bánjuk, ha még távol van a lézerfegyverrel lövöldöző robotok kora.

A gonosz mesterséges intelligenciát sokszor test nélkül vagy egyfajta világon mindenütt jelenlévő hatalomként képzelik a filmesek. Nehéz nem felfedezni a hasonlóságot a netre kötött mindenféle okoskütyü szövevényes hálózatával.

Csak reméljük, hogy a rémálom nem válik valóra, és nem ejt rabul minket az okoshűtő közösen az okoskonnektorral. Persze ha a Mátrix életre kel, akkor az élő szövetet és embert tenyésztő, majd energiaforrásként felhasználó és a lázadókra vadászó mesterséges intelligencia előtt többé nincs akadály.

A testet nem öltő hasonlóan világuralomra törő gépek (a filmekben) sokszor az emberek rossz tulajdonságai (úgymint egymás kiirtása, a bolygó tönkretétele) miatt veszik át az irányítást, és néha ők is az embereket utánozva akarják kiiktatni a bajok legfőbb forrását, az embert. Csak remélni lehet, hogy ezt a fajta mesterséges intelligenciát nem akarja, és nem is tudja életre hívni az emberiség. Sokan ettől félnek, amikor kritizálják a gépeket tanító gépek összekapcsolt rendszereit építőket. Pedig az Ipar 4.0 nagyrészt a mesterséges intelligenciák egymás közti kommunikációjáról és együttműködéséről szól.  A gépeket tanító és irányító gépekről.

foto:UPI

Nehéz nem észrevenni, hogy a robotok történetei valójában az emberekről szólnak. Talán az élethű Reborn babák iránti érzelmeket és viselkedést is tanulmányozhatták 2015 egyik legjobbnak választott filmje az Ex Machina készítői. A filmben egy magányos zseni tudós női társat készít magának, de a beteljesült szerelem helyett brutális gyilkosság áldozata lesz. Nemcsak az ő robotnője vagy a Szárnyas fejvadászban szereplő teremtmények, hanem egész TV sorozatok - mint az HBO-n hamarosan folytatódó Westworld is - a robotokkal kapcsolatos morális problémákat vetnek fel.  Az emberiség legnehezebb kérdéseire emlékeztetnek minket: az emberi agy teremtő ereje tényleg jobbá teszi a világunkat, vagy előre nem látható érzelmi reakciókat, esetleg megpróbáltatásokat és fizikai megsemmisülést hozhatnak az egész emberiség számára?