A diák tudása minősíti a tanítóját is. Vizsgaszezon idején a diákok osztályzata tükrözi a tanár munkáját is.
De vajon a pedagógusok mit, miből és hogyan tanítanak? Miért azt, amit és a világ más táján miért mást? Dédszüleink mit tanultak az iskolában és gyerekeinknek mit kéne?
foto:PROFIGRAM
A matekpéldák megoldásán töprengő szülők joggal érezhetik úgy, hogy nekik sokkal könnyebb dolguk volt az iskolában? Manapság tényleg többet követelnek a gyerekektől vagy csak másféle tudást?
Az iskola sokáig nem nyűg, hanem lehetőség volt, csak a kiváltságosok tanulhattak. Az intézményeket az egyház tartotta, fent így az oktatás alapja a vallásos nevelés volt.
A magyar közoktatás történetéről itt és itt lehet olvasni bővebben.
A SzeretlekMagyarország pedig egy érdekes fényképalbumot készített arról, hogy száz éve hogyan tanultak a magyar iskolások.
A kiegyezés, illetve az iparosodással együtt járó társadalmi változás előtt a diákoknak számolásban, latinban, történelemben és egyházi irodalomban, hitkérdésekben kellett járatosnak lenniük. A hagyományos oktatás azonban megváltozott, a tudomány és az ipar forradalma az iskolákat sem kerülhette el. Matematikát, magyar nyelv és irodalmat, történelmet és természettudományos tárgyakat tanítottak. Akkoriban az alapfokú intézményekben gyakorlati tárgyakat is felvettek az órarendbe. A korabeli tanulók több iparág alapjait is elsajátíthatták.
Az egyetemeken a kor vezető tudósai tanítottak, és a legjobb mérnökök, matematikusok, fizikusok, orvos-biológusok azonnal az európai tudományos élet élvonalában találhatták magukat.
A diák tudása minősíti a tanítóját is. Vizsgaszezon idején a diákok osztályzata tükrözi a tanár munkáját is.
De vajon a pedagógusok mit, miből és hogyan tanítanak? Miért azt, amit és a világ más táján miért mást? Dédszüleink mit tanultak az iskolában és gyerekeinknek mit kéne?
A kilencvenes évek elején – a rendszerváltozás után – az iskolarendszer is változott. Elindultak a különböző alternatív iskolák, melyekben más módszereket is használtak, és – bár az alaptanterv nem sokat változott – kiegészítésként gyakorlatilag bármit tanulhatott a gyerek. Volt olyan év, amikor 183 különféle fakultatív tantárgyból lehetett választani.
Sokszor persze ezek a nagyon hasonló tárgyak kisebb módosításai is lehettek. Legtöbbjük a digitális forradalomhoz kapcsolódott. Trend volt a számítástechnika, a programozás, a technológia világa, így nagyon sokan azt akarták mindenféle variációban tanulni. Akkoriban a készségtárgyak is előtérbe kerültek. A rajz- és énekórákon túl művészeti oktatásra vagy komoly zeneiskolai szintű órákra is járhattak a tanulók. Volt olyan gimnázium, ahol kortárs szobrászművész tanította a gyerekeket, és a rajzórákon sokszor még az agyagozást is megmutatta diákjainak.
Az oktatással foglalkozó szakemberek közül egyre többen figyelmeztetnek a rendszer változására. A rendszerváltás előtt öt állami könyvkiadó foglalkozott tankönyvkiadással is. Ahogy a rendszerváltás idején megváltozott lehetőségekről szóló tanulmány szerzője – Szóró Ilona – írja: A magyar iskolákban 1983-ban 3270 féle tankönyvből tanítottak. Kétezerre ez 5151re emelkedett. A pénzcentrum cikke szerint mostanra a nyolcvanas évek színvonala alá szűkült a tankönyvválasztás lehetősége. Idén 2754 kötetből választhatnak a tanárok és a szülők. Ezeknek 70%-át az állam adja ki.
FORRÁS:EDULINE
A Nemzeti Alaptanterv folyamatos változása és az állandósult oktatási reform mellett egyre nehezebb dolguk van a tanároknak – állítják a szakszervezetek. Szerintük az egyik aggasztó jel, hogy a magyar diákok a nemzetközi kompetenciafelmérésen, az ún. PISA-teszten egyre rosszabban teljesítenek – írja az eduline.hu.
Talán ennek is köszönhető, hogy – az Index 2018-as cikke szerint – a rendszer újabb átalakításán gondolkodnak. Hosszú ideje újra és újra előjön az oktatási reformelképzelések között, hogy angolszász mintára össze kellene vonni egy tantárggyá a biológiát, a kémiát és a fizikát, esetleg a földrajzot is.
Szakemberek szerint bármilyen reform lehet, igazi eredményt csak a rendszer teljes átalakítása hozhatna. Ma ugyanis sokszor elavult tudást gyömöszölnek a diákokba az elméleti tárgyak keretein belül. A szakemberek szerint a mai világhoz szükséges komplex látásmód és a feladatmegoldásokhoz használható tudás megszerzésének iskolapéldája a Finnországban működő rendszer.
foto: skandibaby.com
Ott nem tantárgyakat, hanem gyerekeket tanítanak – így lehet viccesen összefoglalni a rendszer lényegét.
Az ottani iskolákban legtöbbször egy-egy probléma megoldásán dolgoznak a tanulók. Az elmélet mellett pedig a legújabb technológiai szinten felszerelt termekben ismerhetik meg a különböző iparágak alapjait. Természetesen ezekben is egy-egy feladat megoldásán kell dolgozni, akár több különféle iparágat kombinálva.
Az Egyesült Államokban is vannak hasonló rendszerű iskolák, és egyes elemeit az állami oktatási rendszerbe is beemelték. Több olyan terület is van, melyek elsajátítása szinte behozhatatlan előnyt jelenthet az amerikai diákoknak.
Az Államokban tanulható „tárgyak” listáját itt olvashatjuk el. Elég párat kiemelni belőle, hogy lássuk: sok amerikai tinédzser már a középiskolában a mai világhoz elengedhetetlen tudáshoz juthat. Könnyen belátható, hogy aki nyilvános beszédet, kritikus gondolkodást, háztartási, pénzügyi ismereteket vagy politikát tanul, és már a középiskolában jogosítványt szerez, kevésbé rettenhet meg egy-egy munkahelyi feladat vagy probléma megoldásától.
