Kamionoknak építettek ki felsővezetéket, így villamosították az egyik legforgalmasabb autópálya-szakaszt a németek. Közgazdászok azonnal feltették a Portfolioban is olvasható kérdést: pénzkidobás vagy a jövő közlekedésének első lépése a beruházás? Mi értelme van a hibrid kamionoknak, amikor a városokon kívül továbbra is környezetszennyező a fuvarozás?

foto:Hessen mobile

A 14,6 millió euróból megépült öt kilométeres szakaszon az erre alkalmas teherautók tölthetik az akkumulátoraikat. A német hatóságok szerint így a városhatárokon belül nem kell használniuk majd a füstölgő motorokat.

Ehhez hasonló tesztpálya már épült, sőt egyre több országban gondolkodnak hasonló rendszer bevezetésén.

Miután Európa idén már május tizedikén „túlfogyasztotta” az erőforrásait, azaz elérte azt a fogyasztás miatti rombolási szintet, melyet a bolygó egy év alatt tud helyrehozni, úgy tűnik, egyre nagyobb a kapkodás a környezetvédelem ügyében. Az ezzel foglalkozó szervezetek szerint azonban nem a valódi megoldásokat keresik lázasan a kormányok, hanem inkább a probléma elodázása és megoldásának későbbre halasztása a cél.

Azt a radikális megoldásokat szorgalmazók is elismerik, hogy az azonnali drasztikus fogyasztáscsökkentést nem lehet az emberekre rákényszeríteni.

Úgy tűnik csak kis lépésekben lehet megváltoztatni az emberiség szokásait, mindennapjait.

Játszunk el a gondolattal: mi lenne, ha azonnal kitiltanák a kamionokat Európából?

A nagy tömegű áruszállítást vasúton és a folyókon lehetne megoldani. Vajon a kontinens vasúti hálózata elbírná a megnövekedett forgalmat? Bár Európa nyugati felén elég jól kiépített a csatornarendszer, de ez vajon elegendő útvonalat jelentene az áruszállításhoz? És a kistelepülések boltjaiba hogyan jutnának el a termékek? Mindenképpen kellenének teherautók, és akkor már minél nagyobb a kamion annál kevésbé terheli a környezetet. Azaz nagyjából ugyanott lennénk, mint most?

foto:hajozás.hu

A közlekedésszervezési szakemberek nagy többsége egyetért abban, hogy egyik napról a másikra, drasztikusan nem lehet változtatni a kialakult rendszeren. A Levegő munkacsoport már 2010-ben is foglalkozott e kérdéssel. A helyzet bonyolultságát jól mutatja, hogy egy 66 oldalas tanulmány született, de még ebben sincsenek drasztikus és azonnal megvalósítható javaslatok.

Javaslataik egy része – az útdíj bevezetése, a kamionforgalom korlátozása (kamionstop) vagy vasúton szállított teherautók ( RoLa terminálok) – megvalósult, de mivel egyre több a szállítandó áru, a környezetterhelés szempontjából nemhogy nem javult, hanem még romlott is a helyzet. 

A környezetterhelés és az ezzel összefüggő klímaváltozás miatt egyre erősödik a tiltakozás. Londonban hetekig tartó akciósorozatot szervezett egy XR nevű csoport. Az Extinction Rebbellion nevű szervezet aktivistái több fontos csomópont és tér közlekedését bénították meg. Mint az Index összeállításából kiderül, az április 15-én indult megmozdulások a korábbiaknál jóval szervezettebbek voltak, és a módszer is változott. A tiltakozók pillanatragasztóval rögzítik oda magukat különböző helyekhez, így hatékonyan akadályozzák meg pl. a vonatok elindulását. Legutóbb a tőzsde épületéhez ragasztották magukat, mert szerintük a pénzügyi világ szereplői az egyik leginkább felelős csoport a klímaváltozást okozó hatásokért. A szervezet tagjai arra akarják rábírni az angol kormányt, hogy 2025-ig érje el, hogy az Egyesült Királyság teljesen szüntesse be a szén-dioxid-kibocsájtást.

Azt hivatalosan senki sem ismerte el, de talán a tiltakozások hatásának is köszönhető, hogy 1882 után először, idén május elsejétől teljesen leálltak azok az angol szénerőművek, melyek áramot termelnek. A 444.hu cikke szerint a brit kormány azt már korábban eldöntötte, hogy 2025-ig az ország áramtermelési rendszeréből fokozatosan kivezeti a szénerőműveket, így valószínűleg az XR sem véletlenül választotta ezt a dátumot céljai megfogalmazásakor.

foto:Guardian

Az energiaellátásért felelős cég vezetése a szigetország partjai mentén építene ki újabb szélerőmű-parkokat. A mérnökök szerint így elérhető a kívánt cél. De a korábbi szénerőművekből is megtartanának néhányat tartaléknak.

A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint ma még Kína, az USA, India és Európa a felelős a világ szén-dioxid-kibocsátásának nagy részéért. Ezek közül az USA volt aki felmondta a párizsi klímaegyzeményt, azt amely rögzítette az országok kormányainak önként vállalt szén-dioxid-kibocsájtási kvótáját.

Eközben 2017-ben a világ újra több energiát kezdett fogyasztani, mint az azt megelőző években, és ennek 81 százalékát fosszilis energia alapanyagokból nyerték ki.

Szmog egy kínai autópályán. Forrás: AFP

Ezzel egyidőben pedig 1%-kal emelkedett a világ szénfelhasználása is. Az energetikai csúcshoz a vegyipar és a közlekedés járult leginkább hozzá. A jelentés alapján cikket publikáló VG.hu azt írta: Faith Birol, a szervezet igazgatója szerint: „A globális szén-dioxid-kibocsátás jelentős emelkedése arra utal, hogy a klímaváltozás elleni jelenlegi erőfeszítések messze nem elégségesek. A globális energiahatékonyság javulása például drámai mértékben lassult, miután a döntéshozók kevesebb figyelmet fordítanak a területre.”

Az XR brit szervezet mellett több nemzetközi környezetvédő csoport, civil egyesület és sok magánember is pont emiatt határozták meg legfontosabb célként, hogy a döntéshozókat, politikusokat rá kell kényszeríteni arra, hogy fontosságának megfelelően foglalkozzanak a Föld jövőjét meghatározó kérdésekkel. A másik lehetőség, hogy a tudósok nagyon hamar gyógyírt találnak a bolygó sebeire. Nem véletlen, hogy egyre több tudományos cikk szól arról, hogy miként lehetne nagy mennyiségben megkötni, és a talajba visszajuttatni az üvegházhatásért felelős gázokat.