Senkinek sem esik jól, ha az asztalnál vele szemben ülő partnere folyamatosan a telefonját bámulja, és nyomkodja. A hétköznapokban ez még ráfogható a munkára, a folyamatos online jelenlét kényszerére. De a nyaralás alatt?

Ébredés után elsőként a telefonunkért nyúlunk. E-mail olvasás már az ágyban, hírek a reggeli alatt, napközben monitor előtti munka, este pedig streamelt filmek. Sok embernek telnek így a napjai.

A folyamatos és egyre bővülő online élet hatásáról a  PC Word korábbi összeállításában riasztó adatokról számolnak be a szakemberek. Az idő haladtával pedig egye súlyosabb lehet a helyzet! 

foto:VERDICT

A felmérések szerint a tizenévesek majdnem fele tíz percenként néz rá a mobiljára, és azoknak még nagyobb az aránya, akik azt mondták: egy hetet nem bírnának ki okostelefon nélkül.  Ma már ott tartunk, hogy az Y generáció szerint, aki nincs fent a neten, az valójában nem is létezik.

A felgyorsult világban egyre fontosabb lehet a folyamatos jelenlét.  A neten a világon bárhol, bármikor, bárkivel beszélhetünk, és sok mindent megtudhatunk. Tény, hogy ennek számos előnye van.

foto:Lifeline24

A tengerentúlon több hasznos program is kihasználja a világhálót és az online lehetőségeket. Az egyik ötlet szerint magányos nyugdíjasok tanítanak brazil gyerekeket angolra. A szépkorúak így beszélgetőpartnerhez, a brazil gyerekek pedig ingyen angoltanárhoz jutnak. 

Távol-Keleten pedig a magukba zárkózott, szociális fóbiás emberek kényelmetlenségein enyhíthetnek a net segítségével. Park-Seo-Yeon, egy dél-koreai lány havonta majdnem tízezer dollárt keres azzal, hogy vadidegenekkel eszik együtt online. Itt meg is nézhetünk egyet ezekből a különleges hangulatú vacsorákból.

Meg sem lehet becsülni, hogy az okostelefon képernyőjén  – a net résnyire nyitott ajtaján – naponta mennyi információ zúdul ránk. A közösségi oldalak pedig még jobban hipnotizálhatják a felhasználót. A tempó egyre gyorsul. A televízió 25 év alatt érte el a tízmilliós felhasználószámot. A személyi számítógépeknek 10 év kellett ehhez. A net öt év alatt szippantott magába

ennyi embert. A társadalomtudósok nem véletlenül kérik egyre többször, hogy legalább gondolkodjunk el mindezek hatásain, és próbáljunk tudatosabban élni a lehetőségekkel.  

Hogyan lehet átváltani a zombi üzemmódból? 

Nehezen.  Mint minden addiktív dologról, a folyamatos online jelenlétről is nehéz leállni. Valószínűleg valamilyen személyes sokkoló hatás kell a pálforduláshoz.

De ha az évvégi fogadalmunkat nem tudtuk betartani, talán pont egy nyaralás lesz jó apropó egy digitális kijózanító diéta kezdetére.  

Húsz éve egy nyaraláson még csak a hűtőládára és – a keményebb strandolóknak – a kazettás magnóra vagy rádióra kellett vigyázni a törölközőn. Ma már jó, ha a gyerek otthon hagyja az okosórát.

Így csak az okostelefonokra és a tabletekre kell a nagyinak vigyázni. Igaz, ezekből mindenkinél van legalább egy. 

Ha le sem visszük a vízpartra ezeket, mit veszítünk?  Nem készül szelfi, nincs közösségi oldal, ahol megoszthatnánk a képeinket vagy láthatnánk mások nyaralását, nem olvashatjuk a mail-eket, és lemaradhatunk arról, hogy mi történik épp Kuala Lumpurban. 

Érdemes egyik este megnézni a böngészési előzményeket. Egy nap hány olyan dolgot olvastunk el, néztünk meg, melyek miatt – ha nem cselekszünk azonnal – súlyos hátrányba kerülünk vagy gyökeresen megváltozik az életünk?

Ha nem a telefonnal foglalkozunk, jóval több az esély, hogy beszélgessünk azokkal, akik velünk vagy a környezetünkben vannak. Észreveszünk, és lesz időnk hosszabban is csodálni vagy megfigyelni olyan természeti jelenségeket, melyeket eddig esetleg csak fényképeken láttunk. A kütyüdiéta hívei szerint az offline térben csak az első időszak nehéz. A virtuális élményeket felváltja a fizikai tapasztalás. Kutatások szerint a folyton képernyőt bámuló ember érzékszerveinek élessége megváltozik. Agyunk a képek érzékelését tolja előtérbe. Paradoxon, hogy miközben a látás romolhat, a képek felfogása vagy az információk összeillesztése – a kombinatorikus készség – mérhetően nő. Online diéta idején a satnyulóban lévő szaglás, tapintás és ízlelés élesedik újra.

Lassan orwelli méreteket ölt a társadalmak netes ellenőrzése és az információfüggőség. Vicces, hogy ott tartunk: egyre több turisztikai ajánlót írnak a szakemberek arról, hogy milyen a net nélküli világ. Itt például a Guardian-ban megjelent olvasható.

foto:TheGuardian

Az emberiség sokadik érzéke azonban kezd bekapcsolni. Az elmúlt években gombamód szaporodtak az élet megélését és a tudatos nethasználatot hirdető mozgalmak.

A GO SLOW oldalán nemcsak a digitális detoxról, hanem az egyre divatosabb MINDFULNESS mozgalomról is olvashatunk.

Utóbbi hívei szerint a keleti filozófiára építő gondolkodásmód, meditációs módszerekkel segít abban, hogy megéljük a pillanatot és ne átrohanjunk életünkön.

Az ipari forradalom utáni technológiába vetett hit és lelkesedés átjárta a világot. Az újabb és újabb vívmányokra eufóriával tekintők ideje nem járt le. A technológiai fejlődés megállíthatatlan.

Az eszközök használata azonban nem ugyanúgy hat mindenkire. A közösségi hálózatok használata vagy a folyamatos online jelenlét kényszere egyes embereknek súlyos személyiségtorzulást – akár betegséget – is okozhat, míg mások ezt előnyként élik meg, és így teljesebb az életük.

A technológia folyamatos fejlődéséhez az emberiség mentálisan is felnőtt?  Vajon elég érettek az emberek ahhoz, hogy  – anélkül, hogy megmondaná valaki – tudják miből mennyi elég?