Harminc fok felett rövidnadrágban is vezethetnek a buszsofőrök, és a kalauzoknak nem kell zakót viselniük. Hőhullámok idején még a légkondicionált irodában dolgozók is lazíthatnak az öltözködésükön, sőt Németországban a klímaváltozás miatt a kiugróan kánikulai napokra otthoni munkát írnának elő a szakszervezetek. Az egyre emelkedő hőmérséklet egyre rövidebb ruhákat hozhat. Sok dolgozóban felmerülhet a kérdés: a korábban készült kisebb – vagy inkább nagyobb – tetoválásokhoz vajon mit fognak szólni a kollégák, netán a főnök?
foto:slance/angelinajolie
Magyarországon nincs törvényi szabályozás arról, hogy mely cégek, mely munkakörét nem lehet tetovált dolgozónak betölteni. A baj azokkal a mintákkal van, amelyek kilógnak az egyenviseletből. Legtöbbször a munkahelyi vezetők döntenek a kérdésről. Van persze pár terület, ahol bár leírt szabály nincs, de nagy valószínűséggel nem fogják a nagy tetoválásokkal kidekorált dolgozókat alkalmazni. A bank- és pénzügyi szektorban, a légiutas-kísérők között vagy a magyar minisztériumokban és a katonáknál kevés olyan dolgozóval találkozhatunk, aki egész testet borító vagy nagyon látszó, harsány tetoválást visel.
A cégek közép- és felsővezetőinek generációváltásával kissé változnak a trendek, de még mindig sok helyen valóban diszkriminatív módon kezelik a tetovált embereket. Ez olyan probléma, mely figyelmet érdemel, többek között ezért is vizsgálta a BBC egy összeállításában a kérdést. Kiderült: az angol munkaerőpiac valamivel engedékenyebb. Az Egyesült Királyságban – legfőképp a popkultúra hatására – egyre elfogadottabb a jól látható tetoválás. A popsztárok mellett a volt brit kormányfő, James Cameron feleségének –Samantha Cameronnak – is van látható tetoválása. Igaz, csak egy nagyon diszkrét delfin a lábán.
foto:BBC
Ma már ötből egy britnek van tetoválása, így nem csoda, ha a szigetországban már emberi jogi aktivistája is van a kérdésnek. A tetováltakat érintő hátrányos megkülönböztetés elleni törvényért kampányol, egyelőre nem túl sok sikerrel. A birminghami férfi tudja miről beszél: ő már kilenc éves korában eldöntötte, hogy teletetováltatja magát, ezáltal válik új emberré. Így viszont jóval korlátozottabbak az elhelyezkedési esélyei.
Az Egyesült Államokban a tetoválás nem tartalmazhat gyűlöletkeltő motívumokat vagy feliratokat, ha ilyen látszik egy álláskeresőn, többnyire elutasítják.
Ausztráliában is hasonló a helyzet, a nagy kivétel Új-Zéland. Az ottani maori kultúra fontos része a tetoválás, mely az arcon és a homlokon is látható.
A tetoválások egyfajta ismertető jegyek is lehetnek, melyekkel nemcsak népcsoportok, hanem a különféle társadalmi csoportok tagjai mutatják meg hovatartozásukat. Kelet-Európában a szocializmusban kifejezetten hátrány volt a tetoválás, így egyfajta lázadást is jelentett egy-egy motívum felvarratása. A negatív sztereotípiákat pedig az alvilághoz tartozás, illetve a börtöntetkók erősítették.
Oroszországban és Japánban még ma is kommunikációs hatalma van a maffiához tartozás ilyen jelzésének. Annyira, hogy emiatt a japán munkahelyeken nem is engedik a látható tetoválást. 2012-ben az oszakai kormányzó azt tanácsolta tetovált munkatársainak, hogy az állami helyett inkább a magánszektorban keressenek állást.
Nemcsak a japán Jakuza-tagok bőre mesél. Az orosz börtöntetkók is beszédesek, sok mindent elárulnak viselőjükről. Nem árt odafigyelni, ha tárgyalópartnerünk alkarján egy bika van. A bérgyilkosok és a stricik jellemző motívuma ez. A HVG összeállításából pedig az is kiderül, hogy a kézre tetovált bogár a tolvajok jele.
foto:HVG
A Közép- és Kelet-Európában élőket a római birodalom széthullása után évszázadokig az északról érkező tetovált harcosok fenyegették, így érthető, ha az erőszakosságot idézi fel a tetoválás látványa. Ez a sztereotípia még ma is él.
Egy osztrák felmérés szerint – melyben 150 cég- és HR-vezetőt kérdeztek meg – a döntési pozícióban lévők 70%-át nem zavarja, ha van tetoválás, csak ne látszódjék. A vezetők 4% -a nem tűri el, mert az erőszakra emlékezteti őket, 7% pedig azt mondta, hogy egyáltalán nem zavarja.
A megkérdezettek 16%-a a kreativitás és az egyéniség kifejezésének tartja, ha valaki tetovált vagy testékszert visel.
A cégek többsége fontosnak tartja, hogy azok a kollégák, akik sokat találkoznak ügyfelekkel vagy a cég számára fontos ügyfelek kapcsolattartói ne viseljenek látható vagy nagy tetoválást. Attól, hogy egy cégvezető nem előítéletes, még tarthat attól, hogy a vevők igen, és ezért inkább nem kockáztat.
Az innovációval vagy új technológiákkal foglalkozó cégeknél azonban, ahol fiatalabb a csapat, vagy a cég méretéből adódóan a kollégák jobban ismerik egymást, sokkal megengedőbbek a tetoválások ügyében.
Az ilyen helyeken, Magyarországon is hasonló a helyzet. Az Index korábban könnyen talált olyan álláshirdetéseket és szabályzatokat, melyek jól mutatják: tetoválás ügyben még mindig eléggé konzervatív a társadalom.
"Ápolt, kulturált megjelenés (piercing, tetoválás kizáró ok!)" – ez egy felszolgálói diákmunka hirdetése Budapesten.
"Nem engedélyezett az életkoruknak nem megfelelő, feltűnő, kirívó öltözet, a haj, arc, szem, köröm festése, műköröm és tetoválás, a test firkálása." – iskolai házirend, Pest megye.
"Elvárás: jó kommunikációs készség, üzleties öltözék. Piercing, tetoválás nem megengedett" – adatellenőrzési feladat, diákmunka Veszprém megyében, hirdetés.
A lapnak többen is elmesélték, hogy milyen tetoválások miatt, milyen hátrányos megkülönböztetések érték őket. Volt olyan mérnök, akit egy alkarra felvarrt bölcselet miatt utáltak ki a munkahelyéről, és volt olyan, akit felvettek, majd miután kiderült, hogy tetoválása van, kirúgtak.
Azt a tetoválással élők és a tetováló művészek is elismerik, hogy nem minden esetben szerencsés bizonyos motívumok használata. A jobb szalonokban ezért hosszan beszélgetnek a vendéggel, és olyan és akkora motívumot ajánlanak neki, amely a személyiségének megfelel, és miatta nem lesz számkivetett a munkahelyén vagy a társadalomban.
Lássuk be, ma még kevés olyan megértő szülő van, aki rábízná gyermekét egy durva vagy meghökkentő tetoválást viselő óvóbácsira vagy tanárra.
Még akkor sem, ha szépen mosolyog, vagy egy elismert képzőművész, akiből majdnem Csehország elnöke lett.
.
.