A technológia katedrálisai, az emberi leleményesség, kitartás és a mérnöki teremtőerő szimbólumai. Az ipari forradalmak alatt és után épült gépek és az azokat befogadó óriási építmények a világ csodáinak számítottak, és az iparosodott emberiséget a természet erőinek megzabolázhatóságára és a legyőzhetetlenségre emlékeztette.
Az első ipari forradalom – a gőzgépek megjelenése – idején a sajtó lelkendezve számolt be a gépek aranykoráról. A gigantikus szerkezetek – mint a Titanic – csodás erejéről és elpusztíthatatlanságáról. Az 1870 és 1914 közötti második ipari forradalom idején a technológiai fejlődés az elektromosságra alapult. A mérnökökre ekkor újabb kihívás várt: az elektromos áramot előállító erőművek tervezése, építése. Nem véletlen, hogy az elsőt ott építették, ahol az első ipari forradalom indult.
Szakemberek szerint a házi erőműveké a jövő. Nem új gondolat ez, hisz a világ első erőműve, is egy házi-vízierőmű volt. Cragside a neve ennek az észak-angliai kastélynak. Tulajdonosa egy brit fegyvergyáros mérnök és feltaláló, Sir William Armstrong azonban szerényen csak háznak nevezte.
A kor technikai vívmányaival gazdagon felszerelt épületben lift és elektromos világítás is volt. Ehhez pedig a közeli patakra, egy régi malom helyére épített elektromos erőmű szolgáltatta az energiát.
Az áramot egy SIEMENS dinamó termelte, melyet 1871-ben egy belga feltaláló Zénobe Gramme fejlesztett ki. Nemcsak ezt, hanem az első használható villanymotort is megalkotta. Lehetett hozzá inspiráció, hisz a mérnök Nicola Tesla egyetemi csoporttársa volt a Grazi Egyetemen.
Az első – a közösség számára elektromos energiát szolgáltató – vízierőmű 1881 őszén egy dél-angliai városban, Godalmingban épült fel. A település világításához használták az áramot.
Az ipari forradalom egyik legfontosabb alapja a szén volt. Így nem kellett sokáig várni az első szénerőműre sem. 1882. január 12-én helyezték üzembe.
A 125 lóerős generátor 110 Voltos feszültségű áramot termelt. Az amerikai feltaláló-üzletember Thomas Edison cége, az Edison Electric építette fel Londonban. A pénzügyi negyed közelében adott áramot a környező épületeknek.
Ugyanez a cég hazai terepen is sikerrel dolgozott. Ők építették az Egyesült Államok első háromfázisú vízierőművét Kaliforniában 1897-ben.
Mindezek ellenére az amerikaiak szerint a világ „elektromosítása” akkor kezdődött, amikor a Niagara vízesésen Nikola Tesla és George Westinghouse tervei alapján 1895-ben egy óriási erőmű épült. A mai napig működő erőműről itt lehet egy videófilmet megnézni.
A felvillanyozó fejlesztés előkészületeiről szóló sajtóhírek Európába, egészen pontosan Közép-Kelet-Európába is eljuthattak. Egy kis dalmát város polgármestere az amerikaival egyidőben ugyanis a Krka-folyóra is építtetett egy vízierőművet.
Persze a lépték egészen más, de az amerikai erőmű üzembehelyezése után tíz nappal a horvátországi Jaruga erőműnek hála Sibenikben is elektromos közvilágítás segített az éjjel hazafelé tartóknak megtalálni az utat. Az 1895 augusztus 28-án üzembe helyezett erőműben pedig a Budapesten a Ganz-gyárban készített turbinák dolgoztak.
Az egyre nagyobb energiaigény miatt világszerte, gombamódra szaporodtak az erőművek. A folyók energiáját kihasználó vízi, a szén- és később földgáztüzelésű, gőzturbinákkal áramot termelő erőművek után megjelentek az atomerőművek, a szél, biogáz, illetve a naperőművek is. A működés alapja nem sokat változott. A legtöbb erőműben valamilyen hajtóanyag turbinákat hajt, melyek áramot termelnek. A naperőművek azonban fizikai vagy kémiai napelemekkel alakítják át energiává a fényt, így azokban nincs szükség a forgó berendezésekre.
Az erőműveket számtalan jellemző alapján lehet csoportosítani. Az egyik nagyon fontos szempont a megtermelt energiamennyiség. A megdöbbentő adatok segítségével a Wikipédián megtalálhatjuk a világ legbrutálisabb, azaz „legnagyobb” erőműveinek sorrendjét.
Talán nem meglepő, hogy a legtöbb energiát az a kínai erőmű termeli, melyet 2016-ban adtak át. A Jangce-folyón működő turbinák évente 93,5 TWh energiát termelnek. Összehasonlításképp: Magyarország éves energiafogyasztása 44TWh.
A sorban második helyezett erőmű a brazil–paraguay határon épült. Ez ugyan évente több energiát termel, mint a kínai. A turbinái teljesítménye alapján azonban csak a világ második legnagyobb kapacitású erőműve.
A klímakatasztrófa fenyegette Föld szempontjából talán némi reményre ad okot, hogy a húsz legnagyobb kapacitású erőmű közül tizenkettő megújuló energiával működik.
Az első hat helyet vízierőművek foglalják el, a hetedik azonban egy Japánban épült atomerőmű.
Sokunk örömére a mérnöki munka egyre fontosabb része a design, így természetesen az erőművek szépségét és építészeti különlegességét is árgus szemmel figyelik a szakértők.
Azt hiszem egyetérthetünk a szakemberek véleményével, mely szerint a világ legszebb erőműve egy norvég erőmű lett.
foto:kebony.com
A Business Insider újságírói azonban egy kis német városban is találtak egy szemet gyönyörködtető erőművet. Tény, hogy az éjszakai kivilágítás különleges hangulatot ad az egyébként is szokatlan formájú turbinaháznak.
Nappal sem néz ki rosszul az ötvenes évek óta működő, de nemrég átépített kempteni erőmű.
Egyre több tematikus csatornán készülnek műsorok különleges mérnöki teljesítményekről. Ezek nézettsége igazolja, hogy az óriási technológiai fejlődés ellenére még ma is készülnek az átlagembereket ámulatba ejtő építmények.
A linthali hegyekbe vájt erőmű működéséről itt lehet egy kis videót megnézni. A svájci erőmű különlegessége – azon kívül, hogy egy hegyet fúrtak át az építők – az a 630 méter szintkülönbség, amely a turbinákat hajtó vizet tartalmazó tó és a hegy tövében fekvő tó között van.
Így akkora a víz energiája, hogy duzzasztóművet sem kellett építeni a mérnököknek. Az erőmű egymillió svájci háztartást lát el árammal.
Izlandon – bár a körülmények biztatók – azért nem egyszerű erőművet építeni. Bár a pokol kapujának is nevezett szigeten „elég lefúrni kicsit”, és máris dől a gőz a turbinákhoz.
foto:BBC/Future now
Mostanra tökéletesítették a technológiát, melynek segítségével a kimondhatatlan nevű Eyjafjallajokull vulkán energiája segítségével több mint ötezer izlandi fűthet, világíthat.
Idén először a magyarországi erőművek működésébe és életébe is bepillanthatnak az érdeklődők. Az erőművek éjszakája nevű rendezvényen – regisztráció után – olyan helyekre juthat be az ember, ahová földi halandó nem.
A program egyik legérdekesebb része talán Budapesten a Kelenföldi Erőmű látogatása lesz. Itt van ugyanis Európa egyik legszebb egyben megmaradt Art Deco stílusú vezérlőterme, amely nemcsak a mérnököknek, hanem a hollywoodi filmeseknek is feltűnt, így jó pár moziban láthattuk már.
foto:PROFIGRAM
