Telefonálni, netezni ma már mindenkinek egyszerű. Az új játék, hogy miként éljük túl a technológiát, a mobilt? Az igazi kihívás az egészséges élet és a lustaság legyűrése! Faramuci módon ehhez pont a mobilok segíthetnek. Sőt már diktálják  a tempót!  

foto:capterra.com

Az elmúlt öt év egyik legnagyobb fejlődését az egészségügyben használható eszközöknél láthatjuk. Nemcsak az orvosi műszerek fejlesztői dolgoznak éjjel-nappal,  az átlagembereknek szánt egészségügyi applikációk is gombamódra szaporodnak. A bőrkiütés-felismerő alkalmazáson keresztül a telefonokra és okos karpántokra vagy órákra optimalizált komplex rendszeréig mindenki megtalálhatja a magának tetszőt.

A rendszerben az egyetlen gyenge pont a felhasználó.

Az, akinek hiába szól a mobil nem iszik vizet vagy aki a hetedik kávét is elfogyasztja, pedig az alkalmazás koffeinmérője már a vörös kód utáni „kiakadt” állapotban van, és akinek a mobil hiába jelzi öt percenként, nem sétál egyetlen métert sem.

Az orvosok ennek ellenére örülnek az ilyen alkalmazásoknak, mert az a tény, hogy valaki letölt egy ilyet és legalább elkezd kínlódni vele, megnézi mire jó, már elindíthatja egy egészségtudatosabb élet felé.

Akkor pedig esélye lesz egy hosszabb, és tartalmasabb élethez. Nem véletlen, hogy nem elég a hosszabb jelző.  Az átlagéletkor növekedésével a világ gazdagabb és fejlettebb felén az a 10-30 év, amely „bónuszban” jut a korábbi átlagéletkorhoz viszonylag nyugalomban, egészségben, tartalmasan telhet.

Természetesen, ha valaki úgy dönt, hogy az utolsó pillanatokig rocksztár módon alkohollal, drogokkal, vagy mértéktelen hízással tönkre teszi a testét, azt nehéz megvédeni önmagától.

A nyugati és keleti társadalmakban más-más problémát hozhat az időskor.

Nyugaton – főleg a skandináv típusú jóléti társadalmakban - utazásokkal, élménygyűjtéssel és szellemi tevékenységgel telik az idő. Az ottani többség nyugdíjas éveiben nem azzal foglalkozik, hogy 40 év alatt összeszedett és kialakult betegségek karjaiból próbálják kiszabadítani szervezetüket. 

Elég csak a Dunán, vagy valamelyik Karib-tengeri hajón üldögélő német, holland, francia nyugdíjasokra nézni. Szembetűnő a különbség az ugyanannyi idős - kórházak és SZTK-k folyosóin üldögélő- magyar nyugdíjasokkal.

Sokat mesélnek azok a magyarok is akik Nyugat-Európában idősgondozással foglalkoznak. Nemcsak az elesettek ellátásához van meg minden eszköz, a szemlélet is más. A betegségek és a leromlott állapot megelőzésén van a hangsúly.

Távol-Keleten hagyományosan másképp foglalkoznak az idősekkel.  Elsősorban családon belül látják el őket, de a kórházakban is hasonlóan gondos kezekbe kerülnek. Japánban a világon a legmagasabb a várható életkor- a nőknél 87, a férfiaknál 80 év -már a szépkorúak tartalmasan eltöltött idejét is támogatandó ügynek tekinti az állam.

Miközben a világon ez az ország költ GDP arányosan a legtöbbet az egészségügyre.

A CNN készített is egy összeállítást arról, hogy az öregedő társadalom problémáit Japánban hogyan kezelik. 

http://edition.cnn.com/videos/bestoftv/2014/01/18/exp-gps-0119-witw-japan.cnn

A magyar helyzet egyszerre bíztató és kiábrándító.  Miközben az egészség megőrzésben, megelőzésben és egyes gyógyítási folyamatokban akár a csúcstechnológia is rendelkezésre áll, az átlag magyar idős mindennapjai sivárnak ígérkeznek.

Az egészségügyi csúcstechnológia és szaktudás elsősorban pénzkérdés. Úgy tűnik a pénz sokszor megvan, csak nem oda jut ahova kell.  A magyar különlegesség a hálapénz. Ez is jelentősen torzítja az egészségre költött összegek arányát. A fehér köpenyek zsebeiben landoló fekete jövedelem jelentős.

A sürgősségi ellátásban – ahol a beteg nem ad hálapénzt - a beteg úgy érezheti, csak a minimum jár. A mindennapi rutinba fulladó és leterhelt orvosokkal, nővérekkel találkozhatunk,  de néha megcsillan a remény és kiderül, hogy  a magyar ambuláns ellátás is lehet jó és az eszközhiány innovatívan áthidalható.

foto: 3100.hu

Máskor pedig  a lepusztult omladozó kórházfolyosókról nyíló vizsgálók csúcstechnológiát rejtenek.  Az orvosi műszerek egyre kisebb és olcsóbb- ugyanakkor nagyobb tudású generációit a magyarok is használják már. A technológiai határok pedig már nem léteznek.  Ez szó szerint értendő.

Jól bizonyítja ezt a DEKOM- a Debreceni Egyetem Különleges Orvos és Mentő csapata, akik katasztrófa sújtotta övezetekben segítenek.

Szaktudással, műszerrel, gyógyszerrel, és a legújabb technológiával. A csoport vezetője Dr. Késmárky András Burmában, pár éve a Nargis ciklon által letarolt területen egy tízezer fős menekülttáborban dolgozott.

Az összedőlt épületek és kidőlt fák miatt sebesülteket vizsgálva, több olyan belső sérülést is talált, melyeket egészen pontosan a magával hozott ultrahang készülékkel diagnosztizált.

foto:DEKOM.hu

A katonai laptopba épített speciális eszköz alkalmas arra is, hogy műholdas telefonon keresztül a látott képet online a Debreceni Egyetemre küldje, és a doktor kollégái azonnal reagálhatnak a látottakra.

Mindez csak egy része az online egészség projektnek. Az orvosok szerint az ember egészségi állapotát mutató adatok alapján akár naponta is lehet módosítani, az életmódunkon.

Ráadásul ez már nem elhanyagolható üzlet.

http://scdlifestyle.com/2015/06/truth-about-building-an-online-health-business/

foto: maryland.va.gov

Az egészséggel kapcsolatos technológiákra egyre többet költ a világ. Csak az USA-ban naponta 180 millió $-t költenek el az emberek súlycsökkentő programokra és naponta 509 millió $ megy el a túlsúllyal kapcsolatos betegségek kezelésére. A telefonos egészségőröknek pedig egyre több dolguk lesz, hisz a becslések szerint 2050-re világszerte több mint 2 milliárd olyan ember él majd a földön, aki betöltötte a hatvanadik életévét.