Nemcsak a Föld átlaghőmérséklete, a különleges időjárású napok száma, hanem a szél és napenergiából származó energia mennyisége is növekszik. Az újságok címlapjain egyre többet lehet ezt olvasni. Április 11.-én Kaliforniában a napelemek termeltek a fogyasztásnál felénél több áramot.
foto:Choice.au
2016-ban Németországban a szélerőművek „hasítottak” és termeltek több alakalommal is számukhoz képest – arányaiban- több áramot, mint a hagyományos erőművek.
Mióta Donald Trump amerikai részről felmondta a Párizsi Klíma egyezményt a világ fokozottabban figyel az USA energia termelésére és az ottani energetikai tendenciákra.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség összeállítása szerint: „Az Államokban évente 73%-al nő a napelem kapacitás. A napenergia segítségével előállított energia a 2006-os 508 ezer megawattról 2016-ra 36,8 millió megawattra nőtt, ez 7135 % növekedés. „
Politikai elemzők szerint a párizsi egyezmény felmondásának fő oka politikai volt. Trump legalább ötvenezer amerikai szénbányász szavazata miatt tartotta be választási ígéretét. A legfrissebb tanulmányokból azonban kiderül: egy sok helyen szénerőműveket alakítanak át naperőművé. Az ipari területeken napelem parkokat hoznak létre, így a korábbi munkásoknak is megmarad az állásuk.
Forrás: nrgreport.com
A tévhitekkel ellentétben ugyanis az ilyen megújuló-energiával működő parkokkal is van munka. A szélerőművekkel több, a napelemekkel kevesebb, de a karbantartási-javítási feladatokat továbbra is el kell látni.
Úgy tűnik a napelemgyártók dörzsölhetik a kezüket.
Száz év alatt a Föld átlaghőmérsékletének változása - egészem pontosan emelkedése- felgyorsult. A megfigyelések szerint egyes területeken azoknak a napoknak a száma is nőt, amikor az áramtermelő cellákat zavartalan napsugárzás érte.
http://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/megfigyelt_valtozasok/Fold/
A klímakutató Berkeley csoport látványos videókat készített erről.
Ezen a grafikán pedig a legnagyobb hőmérséklet eltérést lehet megfigyelni. Ebből úgy tűnik, hogy idén már nagyon aggódhatnak a jegesmedvék is.
A tavalyi és idei nyáron megdől hőmérséklet rekordok alapján úgy tűnik, közép-kelet Európában is forrósodik az emberek lába alatt a talaj. A biológusok egyre több olyan állattal és növénnyel találkoznak, melyek eddig csak jóval melegebb vidékeken éltek, elsősorban a mediterrán térség lakóiról van szó, de a tavaly már afrikai poloska invázióval találkozhattak a magyarok.
Azt egyre többen mondják ki és ismerik el, hogy jelenleg is tart a klímaváltozás, abban még vita van a tudósok között is, hogy a folyamat mekkora részért felelős az ember.
A „mediterránosodó” Magyarországon is egyre érdemesebb lesz napelemeket telepíteni.
Tavaly év végéig – a Világgazdaság összeállítása szerint- 500 milliárd forintnyi napelemes beruházásra adtak be támogatási kérelmet.
Kiss Ernő, Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke szerint a leendő beruházók a múlt év végén együtt 1350 megawattnyi kapacitás létesítésére kértek engedélyt, ami jelentős boomot jelez a hazai piacon.
Ez azonban nem csak jó hír. A szakember szerint ugyanis a 2500 kérelem azért érkezett ilyen dömping szerűen, mert január elsejétől az eddigieknél jóval szigorúbb szabályozás vonatkozik a napelem rendszerek támogatására, és a cégek nem akartak lecsúszni a korábbi feltételekről.
Bár az adatok csak később érkeznek meg, valószínűleg a kérelem dömping folytatódhat. A március 31.-éig beadott kérelmek alapján megvalósuló beruházások mentesülnek egy új adónemtől az úgynevezett „elosztói teljesítmény díj alól.
Ilyet egyébként minden magyar – az elosztóhálózatra csatlakozott- fogyasztó fizet. Hálózat fenntartási díjként találkozhattunk vele.
Eddig az állam úgy támogatta a napelemes rendszereke használóit, hogy ezt a díjat nekik nem kellett kifizetniük. Ez változott.
Ráadásul nem is a fogyasztástól függ. Az inverter teljesítménye alapján számolandó. A 4 kWp feletti rendszereknek az elektromos hálózat használatáért fizethetjük az díjat. Egyelőre ennek mértéke nulla forint, de a szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy valószínűleg ez változik, különben értelmetlen lett volna kialakítani a díj beszedésének törvényi feltételeit.
Talán az államháztartás bevételeiért felelős szakemberek ismerik már a térség meteorológiai előjelzéseit és sejthető, hogy öt év múlva a kiskunsági homokdűnék és a futóhomok egészen a Zempléni hegységig ér?
Lehet, hogy nem is túl távoli jövő amikor idegenforgalmi látványosság lesz a Balaton környéki tevekaraván.
