Ellopott ötletek, cégükből kiforgatott mérnökök, feltalálók. Rémtörténetek hosszú sorát sokan tudják fejből idézni. De van, hogy nemcsak a rosszul járt újítók akár egész életen át tartó sikertelensége okozhat rémálmokat. Van, hogy a siker is álmatlan éjszakákat okozhat.  Az egyre gyorsuló és egyre erőszakosabb ipari világban elképesztő értéke van a fejlesztéseknek és az új technológiáknak, ezért sokan elképesztő dolgokat megtesznek értük.

forrás:forma.pt

Az ötletlopás azonban nem mai találmány. 

Vajon a kerék feltalálója nem volt ideges, amikor egy másik törzsnél hasonló megoldást látott, pedig ő nem osztotta meg az ötletét? Az minek számít, amikor a hettiták által kitalált harci szekér kerekét az egyiptomiak továbbfejlesztették, és erősebb, mozgékonyabb lett a jármű?

II. Ramszesz ennek köszönhetően döntetlenre hozta az aleppói csatát, melyet aztán otthon győzelemként adott elő. Mellékesen így lett ő a világ első igazi nagy PR-szakembere.

Az „inspirációra” számtalan példát ismerhetünk. Akár a velünk szemben ülő munkatársunk is „kölcsönözhet” tőlünk ötletet. Az ilyen helyzeteket azonban meg lehet oldani egy-egy őszinte beszélgetéssel. Egy nagyvállalat, vagy a piacon ismert és tisztelt szereplő ellen azonban sokszor tehetetlen az ember.

A nyolcvanas években az egyik magyar festékgyártó nagyvállalathoz állított be egy vegyészmérnök-nyomdász.  Egy különleges festéket kevert ki, melynek receptjét is elkérte a cég. Kis idő múlva elismerően nyilatkoztak az újszerű textilfestékről, melyet azonban – állításuk szerint- nem volt gazdaságos gyártani. Egy évvel később azonban megjelent a cég termékei között egy „saját fejlesztésű” festék. Nem volt nagy meglepetés. A vegyészmérnök receptje volt az „inspiráció” alapja.

Különösen dühítő, amikor fiatal szakemberektől lopnak el ötletet, terméket. Egy ruhatervezéssel is foglalkozó lány az egyik már befutott tervezőnek mutatta meg újszerű kreációját. Naná, hogy a tervező nem kért belőle. Egy évvel később viszont a bemutatott darabhoz kísértetiesen hasonlóval állt elő mint saját kreáció. 

De hol a határ az inspiráció és az ötletlopás között?

Szabad-e úgy továbbfejleszteni vagy átalakítani valamit, hogy az eredeti ötletgazdának nem szólunk?

Elgondolkodik-e az anyuka, amikor gyermekének a kis sárga, szemüveges Mignon figurás sapkát vagy pulcsit köti, hogy ő ezzel lop?

Vagy amikor boldog-boldogtalan használ fel vagy alakít át zenéket, filmeket, könyveket úgy, hogy a szerző már csak a neten látja a végeredményt?

Az inspiráció vagy a másik ötletének továbbfejlesztése, amikor a Coca Cola után megjelent a piacon a Pepsi?

Minek nevezhetnénk  azt, hogy a csodás japán, majd később a kínai és dél-ázsiai gazdasági és technológiai fejlődés is másutt látott – sokszor megvásárolt – termékek tanulmányozása után indult be?

Coco Chanel szerint, ha eredeti akarsz lenni, készülj fel arra, hogy lemásolnak.

A divat nagyasszonya eszerint tudta: a tömegtermeléssel, tömeges méretű ipari kémkedés is jár. Egy a hatvanas években készített, kémeknek szóló magyar belügyminisztériumi oktatófilmből nemcsak azt lehetett megtanulni, hogyan kövessenek és figyeljenek meg valakit, hanem a különböző tervrajzok és találmányok leírásának lefényképezését, ellopását is. A hidegháborús időkben, majd a nyolcvanas években a fejlett technológia vasfüggöny mögé kerülését megakadályozni hivatott „cocom lista” idején nem is csoda, hogy a keleti kémek kirajzottak nyugatra.  

forrás:certsi

Ráadásul ma már nemcsak a technológiát lehet lopni. A Facebookot érintő legfrissebb botrány is jól mutatja, hogy dollármilliókat érhetnek a személyi adatok, sőt akár egész kormányok, országok vagy kontinensek sorsát és jövőjét is befolyásolni lehet velük.

foto:wikipedia

A programozó mérnökök pedig a tűzvonalban vannak. Munkájukban nemcsak az eredeti ötletek, az újszerűség fontos. Az ipar 4.0-ban dolgozók számára különösen fontos a biztonság. A negyedik generációs – gépek kommunikálnak gépekkel, illetve gépek irányítanak gépeket – modellnél azonban – szó szerint – életfontosságú e terület.

foto:PROFIGRAM

Ha egy erőmű biztonsági softwerét ellopják, azzal nemcsak a technológiai újítások kerülhetnek rossz kezekbe, hanem az ezzel a programmal védett erőművek felett is átvehető az irányítás. A legdurvább kém-, akció- és háborús filmekben látható pusztítást vihet véghez a tolvaj vagy megbízója.

Így a kémelhárítás – amikor ipari kémet talál – egyben az adott állam biztonságát is emeli.

foto:coolcast

A hírszerzők és kémhálózatok még ma is aktívak. A James Bond filmeken felnőtt nemzedékeket nem lepi meg, hogy az Egyesült Királyságban élő, volt orosz-brit kettősügynököt megmérgezik. Már az is érdekes, hogy ez az ügy napvilágra került. A titkosszolgálatok – nevükhöz híven – dolgoznak, de most rés lett a pajzson. Egyébként kevés kémügy kerül nyilvánosságra.  A cégek – és nemcsak a multik – elképesztő biztonsági beruházásai alapján azonban következtetni lehet a veszély nagyságára. Persze az is sokat mond, hogy az ipari és információbiztonsággal foglalkozó iparág dollármilliárdokat mozgat meg.

foto:mstarantenna

Az ötletmásolókkal, "inspiráció" keresőkel szemben nagyon nehéz védekezni. Fontos, hogy fejlesztésünkről, ötleteinkről a csak a szükséges mennyiségű információt osszuk meg és azt is csak a lehető legszűkebb körben. Nem egyszerű ez manapság, amikor minden a team munkáról, felhőben kezelt szabadon hozzáférhető információkról szól. Ha ötleteinket nehéz megvédeni, szakemberek szerint mindenki tehet és mindenkinek kell is tenni a biztonságért. Már olyan egyszerű dolgokkal is megnehezíthetjük a tolvajok, kémek hackerek dolgát, ha a jelszavakat fejben tartjuk, és nem mondjuk a gépen vagy egy cetlin.  Az sem árt, ha mi nem leszünk azok között, akik a világ leggyakrabban használt jelszavát állítják be. Igen az 1,2,3,4,5,6 nem a legjobb megoldás. A legfrissebb kerülendő trendekről itt, a HVG-n olvashatunk.

Az alap, hogy a munkahelyi szabályokat betartjuk, és az is sokat segít, ha ezeket otthon a magángépünkön vagy okoskütyü használatakor sem felejtjük el.

foto:anadolu

Természetesen nincs nyithatatlan ajtó vagy feltörhetetlen zár. De ha mi is jobban vigyázunk értékeinkre – és ezek közé már a személyes adat vagy információ is bekerült – kisebb az esély, hogy megkárosítanak a tolvajok. Ha pedig egy – a mi ötletünkhöz kísértetiesen hasonló megoldás születik a szabadalmi törvények alapján érdemes eljárni. Az esetek többségében – ha az újítónak vaj van a füle mögött – igyekszik megegyezni. Úgyis minden kiderül. A globalizált világban pedig már olyan gyors az információáramlás, hogy ha valaki lemásol vagy ellop egy-egy találmányt, újítást vagy különleges megoldást, szinte azonnal feltűnik.