A malibui pelikánok is papírt akarnak. Diplomát! Mi másért mentek volna egy diplomaosztóra? A minap az Index talált rá a felvételre, melyen két jól megtermett madár száll le az ünneplők közé, és végig is várja a diplomaosztót!

forrás: FOX NEWS/INDEX

Magyarország papírország! Sokszor hallani ezt a nem túl hízelgő kijelentést. Sokak szerint, ha nincs valamilyen végzettséget igazoló papír az ember kezében, esélye sincs munkát és tudásához mért fizetést kapni. Európa nyugati feléről, illetve az Egyesült Államokról pedig pont ennek ellenkezőjét olvashatjuk, hallhatjuk. Mint oly sokszor, valahol a kettő között lehet az igazság.

Tény, hogy az álláskeresőket az önéletrajzuk alapján rangsorolják. De egy rangos szakmai versenyen elért siker vagy egy eddig nem látott innovatív megoldás kidolgozójától nem a végzettségét igazoló papírokat fogják elsőként kérni. Egyre több helyen szakmai feladatokat kell megoldani a jelentkezőknek, és sokszor meg sem nézik a nyelvvizsga bizonyítványt. Helyette a kívánt nyelven beszélgetnek a jelentkezővel. Ha a papír nem kell, akkor tényleg, minek a diploma? Vannak azért olyan szakmák, ahol a józan paraszti ész biztosan nem elég.

foto:AccruePartners

Nyugodtan feküdnénk egy olyan ember sebészkése alá, aki nem végezte el az orvosi egyetemet? Kiválóan műt, csak papírja nincs róla?

Laknánk olyan toronyház 27. emeletén, melyet olyan ember tervezett, aki nem végezte el az egyetemet? Pedig lehet, hogy megtanulta hogyan kell, nem omlik össze a toronyház.

A Nyugatra költözött magyarok közül sokan számolnak be arról, hogy munkahelyükön meg sem kérdezték van-e végzettsége, ha jól végezte munkáját maradhatott a próbaidő után is. Vajon a magyar közvélekedés milyen tapasztalatokra épül?  A nem attól ért valaki valamihez, hogy papírja van róla mondás csak a kétkezi alkotó munkát végzők megítélése alapján vagy a diplomások eredményei alapján is született?  

Az is igaz, hogy a végzettséget igazoló papír léte még nem elég garancia. Csak azt bizonyítja, hogy az ember az iskolai követelményeknek megfelelően megtanulta a szakma alapjait, és erről sikeres vizsgát is tett.  A kérdés az, hogy az oktatási rendszerben és az adott iskolában mit tartanak a szakma alapjainak, illetve az egyetemi mesterképzésekben valóban mesterré válik-e a végzős diák? 

Ráadásul nem minden álláshoz kell az egyetemi, főiskolai végzettég. Meglepően bonyolult feladatokat is el lehet végezni érettségivel. Az ezekben a munkakörökben dolgozók pedig egészen szép fizetést vihetnek haza. 

Az adatok az Egyesült Államok nyilvántartásain alapulnak, ottani keresetekről van szó!

A CareeerBuilder szerint a következő húsz álláshoz nem feltétel a főiskolai vagy egyetemi diploma.

Az egyik ilyen, az eletktromos áramot előállító erőművek üzemeltetése, és a rendszert beüzemelők és karbantartók munkaköre.

Ezeknek a szakembereknek hosszú ideig kell tanulni az érettségi után, de munkájukért 32$ – azaz nagyjából – 8000 forintos órabér jár.

foto:hallo.com

A betonvasalatokat, kábeleket az utak alapjaiba helyező szakemberek.

Különböző építkezéseken dolgoznak, egy híd vagy toronyház stabilitása függ munkájukon. Az összeállítás szerint ennek a szakmának a képviselői már gyakornoki munkakör alatt is elsajátíthatják az alapokat, amikor teljes munkaidőben dolgoznak akkor pedig óránként akár 26$-t is kereshetnek.

Az ipari gépek, gyártósorok telepítésének vezetése és szervizelésének irányítása is jól jövedelmez. Ezért is óránként 26$ jár.

foto:PROFIGRAM

A gépek, gyártósorok szerviz szakembereinek sem sokkal kevesebbet – átlagosan – 25$ fizetnek óránként.

A gépeken dolgozó, de azokat irányító szakemberek sem kapnak sokkal kevesebbet. Tipikus ilyen munka a nyomdászat, ahol a gépmesterek felelnek a kinyomtatott termék minőségéért, ők ismerik a gépsor beállításait. Attól függően, hogy nagyüzemben vagy kis helyen dolgoznak, 24-25$ az órabér.

Az USA-ban fontos egy különleges szakterület is, az olajiparban dolgozóké. A cső- és pumparendszereket ismerő és telepíteni, valamint üzemeltetni tudó szakemberekre is nagy az igény. Annak ellenére, hogy akár öt évig is tanulhatnak, óránként – arrafelé – csak 23$ os órabérre számíthatnak.

forrás:aristacare.com

Az Egyesült Államok magánbiztosítókkal tűzdelt egészségügyi rendszerében az állam a lehető legkevesebb szerepet vállalja.

A biztosítók és egészségügyi szolgáltatók pedig egyfajta felnőtt védőnői munkaköröket is létrehoztak. Ezek a munkatársak nemcsak a megelőzésben, hanem az ellátási lehetőségek megvitatásában is segítenek. Egyfajta egészségügyi tanácsadók.  Általában 20$ körül keresnek óránként.

Fontos szakemberek az optikusok, bicikliszerelők, pszichológiai asszisztensek, mentőápolók és sofőrök, éttermi szakácsok utazási irodák ügynökei, illetve tanácsadói, patikusok és gyógyszer-technikusok és webáruházak managerei is ott főiskolai diploma nélkül tölthetik be állásukat. A világ többi részén – a jövedelmeket kivéve – is hasonló a rendszer, bár a szakmák között van eltérés.

Európában például az egészségügyben sokkal több munkaterülethez kell a felsőfokú végzettség. Mindeközben egy korábbi összeállítás szerint népességarányosan Kanadában, Japánban, Izraelben és az Egyesült Államokban van a legtöbb diplomás. Nem véletlen, hogy az Európai Unió döntéshozói is egyre fontosabbnak érzik az iskolázottság növelését. Az EU-s népességben a diplomások aránya ugyanis 40%, míg az Egyesült Államokban majdnem 60%.   

Mindezek ellenére úgy tűnik, hogy a hiedelemmel ellentétben megéri tanulni.

foto:academica forum

A legfrissebb EUROSTAT felmérés szerint a magyar friss diplomás fiatalok 85%-a azonnal talál állást, és a többiek is pár hónap alatt el tudnak helyezkedni. A hiányszakmákat tanulókat – orvosokat, tanárokat, mérnököket már az iskolában megkeresik a cégek. De a jogászok és bölcsészek vagy egyéb társadalomtudományos diplomát szerzők is hamar találnak állást. Az azonban gyakori, hogy ők nem pontosan azon a területen helyezkednek el, mint amit tanultak.