Öt perc olvasnivaló

Az élet egyik legutálatosabb érzése, amikor a nyári szabadság után az embernek vissza kell menni dolgozni. Van, akit annyira megvisel ez az érzés, hogy hosszú hetekre szomorú és motiválatlan lesz.  A szeretteinkkel töltött szabadidő vagy egy nagyszerű, élménygazdag utazás – pláne, ha olyan szerencsés az ember, hogy ez a kettő egybe is esik – után tényleg fogcsikorgató kötelezettségnek tűnik dolgozni.

Nemcsak a munkavállaló, hanem a cég is kárát láthatja ennek a lelkiállapotnak.  Számtalan szakértő, rengeteg fórumon jobbnál-jobb tanácsokkal akar segíteni a dolgozón. Ezen az ír karriertanácsadói oldalon egészen életszerű, majdhogynem hasznos ötleteket is olvashatunk. 

foto:mpora

Biztosan mindenki emlékszik olyan hétfőre, amikor különösen fájdalmas volt visszatérni a napi rutinhoz. Szerencsétlen esetben egész héten kitarthat ez az érzés. Ilyenkor elég az embernek a maga baja, a máséra nem nagyon kíváncsi.  Így kézenfekvő tanács, hogy az első pár nap érdemes a különösen kekeckedő negatív kollégákat elkerülni. Fókuszáljunk inkább a kedves, jóindulatú munkatársakra. A legjobb ezt az időszakot olyannal átvészelni, aki velünk együtt jött vissza a nyaralásról. 

Érdemes időben felkészülni a teendőkre. Esetleg már vasárnap este átolvasni az üzeneteket, rangsorolni a ránk váró feladatokat, és az sem árt, ha az első héten a szokásosnál kicsit korábban megyünk be az irodába. Ráadásul főnökeink joggal várják, hogy a szabadság előtti fáradt, alig élő kolléga helyett egy energiával feltöltődött, kirobbanó munkakedvű és erejének teljében lévő  dolgozót lássanak viszont. Hisz ugye – elméletileg – ezért mentünk szabadságra, pihenni! 

Növelheti komfortérzetünket, ha a legkedvesebb ruhánkat vesszük fel. Persze azért egy banki ügyintéző nem biztos, hogy jól teszi, ha a kedvenc fürdőnadrágjában ül be a pult mögé, de az öltöny alatt még nyugodtan viselhetjük a nyaralási élményeket velünk átélt ruhadarabot. Sokunknak a zene is segíthet az életkedv-visszaállításban. Biztosan találunk pár percet – mondjuk amíg a többiek cigiszüneten vannak – hogy meghallgassuk kedvenc számunkat.

A szabadság utáni időszak – pláne, ha elég hosszú volt a távollét – egyfajta szakmai újrakezdés is lehet. Ha így állunk a dologhoz, könnyen találhatunk egy új célt vagy területet, amelyben elmélyedhetünk. Még az is lehet, hogyha elég jók leszünk benne, miénk lehet ezentúl az általunk felfedezett szakterület.

A legjobb, ha az új célokhoz új módszereket is bevezetünk. Mondjuk nem biztos, hogy az első héten kell a többieket is rászoktatni az ebéd helyetti/utáni mojitós sziesztára, de ha a főnök is partner ebben, máris alkottunk valami maradandót, melyet a szabadságunk inspirált.

Az viszont nem vicc, hogy a szabiról visszatérve – ha a kollégák is vevők rá – érdemes több időt tölteni velük. A beszélgetésekből nemcsak a cégben történt változásokól, hírekről (pletykákról) értesülünk, hanem a munkaritmust is könnyebb felvenni.

forrás:forbes.com

A FORBES magazin is az egyik legfontosabb dolognak a munkaritmust tartja. Egészen pontosan azt, hogy mennyi idő telik el a szabadság vége és a munkakezdés között. Szerintük segít a visszaállásban, ha egy napot pihen az ember nyaralás után, és nem tanácsolják azt, hogy a nyaralás végén a hétfő hajnali géppel érkezzen meg valaki. Hiába jó az időzítés, és még a reptérről is beér munkakezdésre a céghez.