Egyszerű a képlet: a megbecsült dolgozó szívesen tölti idejét a munkahelyen, és úgy végzi feladatait, hogy a cégnek a lehető legjobb legyen.
Már csak az a kérdés: kinek, mi a megbecsülés, és hol van az a határ, amikor a munkavállaló és a cég is elégedett?
Photo by Moose Photos from Pexels
A kontinens nyugati felén dolgozók és a magyarországi munkavállalók többségének fizetése között óriási különbségek vannak. Így nem meglepő, hogy az utóbbi években sokan azt hitték: minél többet keres egy dolgozó, annál nagyobb energiával dolgozik. Sok tulajdonost ért keserű csalódás, amikor kiderült, hogy hiába emelték meg a fizetéseket, mégsem változott a dolgozók hozzáállása. Nem lett jobb a cég termelékenysége és – az emelés utáni időszak lelkesedését leszámítva – visszatért a kollégák rosszkedve. Azt azért nem szabad elfelejteni, hogy aki kapja annak egészen más a fizetésemelés hatása, mint annak aki adja!
Tény, hogy pénzből él az ember, így nem meglepetés, hogy az Audi Hungária dolgozói is eljutottak a legvégső lehetőségükhöz: a sztrájkhoz. Ha a szellem kiszabadul a palackból egymást érhetik a hasonló akciók. Hisz azért az nem ördögtől való szándék, ha a magyarok is szeretnének annyit keresni, mint egy cseh, szlovák vagy lengyel. Az azonban tény, hogy csak a pénz nem old meg mindent. Azok a munkahelyek, melyek csak a fizetés miatt vonzók nagy bajban lehetnek. Hamar kiderül, hogy a végtelenségig nem lehet a bért emelni és mindig lesz egy másik cég, ahol öt forinttal többet adnak.
Ha negyven órás munkaidővel számolunk – életünk legalább negyedét – a munkahelyen töltjük. Nagyon nem mindegy hogyan. Egyre több szakembertől és vállalatvezetőtől hallani: 2019-ben a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése lesz az egyik legfontosabb feladat. A másik pedig az, hogy a kollégák a munkahelyükön a lehető legkisseb stresszben legyenek, és értelmesnek és hasznosnak érezzék munkájukat.
Egyszerűbben: olyan vállalati kultúrát kellene kialakítani, ahol a munkatársak egyetértenek a cég céljaival, módszereivel, magukéinak érzik azokat, és így ráhatás és nyomásgyakorlás nélkül is úgy dolgoznak, hogy az a cégnek és nekik is a legjobb. Az ilyen munkahelyen töltött idő nemcsak eredményes, a kollégákat lelkileg sem teszi tönkre, nem lesz stresszes a nap így nemcsak mentálisan lesznek egészségesebbek a kollégák.
FOTO:PROFIGRAM
A vállalati kultúra kialakításának egész pontos szabályrendszere van. Számtalan szakértő ad tanácsot már e témakörben. Azt azonban kevesen javasolják, hogy mielőtt bármilyen szervezeti vagy a cég mindennapjait érintő változtatásba fog a cégvezetés, hallgasson a józan eszére. Próbálja a kollégái helyébe képzelni magát, és gondolja át: ő mitől érezné jobban magának a cég értékeit.
De azért csak ez alapján nem szabad döntéseket hozni! Minél extrémebb dolgok vagy munkakörnyezet inspirál egy tulajdonost annál messzebb van a nagy tömegtől és az átlag munkavállaló igényeitől. Nem biztos, hogy egy csapatépítő tréningen ejtőernyősugrással és vadvízi evezéssel kell összehozni a kollégákat. Persze az is kiderülhet, hogy az életveszély miatt olyan erős kollektíva áll össze, amely minden feladatot megold (pláne, ha túlélik a kirándulást).
A vállalati kultúra kialakításában egy kis létszámú cég vezetésének – egyrészről- lényegesen könnyebb dolga lehet, mint egy multi vezérigazgatójának. Kevesebb ember igényeit kell figyelembe venni, az eleve közvetlenebb hangnemben könnyebb kompromisszumokat kötni. Másik oldalról azonban nehezebb is. Egy multinál – szerencsés esetben – már kialakított szabály- és szokásrendszer
fogadja a dolgozókat, melyhez már „csak” alkalmazkodni, illeszkedni kell.
Minden esetre, változtatás nélkül alkalmazható aranyszabályok nincsenek. Cégenként és azok működési helyeként, a társadalmi kulturális közegtől függően kell kialakítani a vállalati kultúrát. Az országokon, kontinenseken átnyúló multiknál pedig az adott ország vagy régió kultúrájához is illeszteni kell a vállalat működését.
Ha nagyon nincs ötlet, miként tegyük a munkahelyet vonzóvá, hogy a dolgozó is jól érezze magát és a cég is egyre jobban teljesítsen, érdemes a Bapronic nevű, tanácsadással foglalkozó szervezet alábbi ötletein elgondolkodni.
Szakértőik szerint minden munkavállaló értékelni fogja, a következőket:
1. Legyen egy munkanap vagy hét, amikor a kollégák közösen jótékonykodhatnak. Kérdezd meg őket, hogy pontosan hogyan szeretnék ezt. Közös segélymunkával, vagy adományozással. A jótékonykodás az egyén számára is jó érzés. Hasznosnak érzi magát tőle az ember és ha ez közös élmény lehet, összekovácsolhatja a csapatot.
2. Figyelj a kollégák egészségére! Ne csak a lehetőségük legyen meg arra, hogy figyeljenek egészségükre, egy-egy közös akcióval vagy közös nappal az egészségügyi programokban vagy a szűrővizsgálatokon részvételi arányt is jelentősen lehet növelni.
3. Teremts olyan alkalmakat, amikor a kollégáid is részt vehetnek a cég életének kialakításában. Tökéletes alkalomnak tűnhet az év elején egy partyval összekötött beszélgetés, ahol a munkatársak nemcsak az előző év tapasztalatiról beszélgethetnek egy ital mellett, hanem a cég céljairól és lehetőségeiről. A fontos, hogy ezek az alkalmak ne egyfajta tájékoztatók legyenek, hanem valódi beszélgetések!
4. Tudd meg, hogy a kollégáid mit szeretnének tanulni, miben szeretnének fejlődni, milyen – munkájukhoz kapcsolódó – területek érdeklik őket. teremts lehetőségeket arra, hogy ezekben fejlődhessenek. A tanfolyamok képzések nemcsak a munkavállalóknak jók. A cég is sokat profitálhat a képzettebb munkatárs eredményeiből.
5. Figyelj oda a dolgozók munkán kívüli eredményeire is. Egy családi esemény, valamilyen hobbiban vagy sportban elért eredmény – hozzájárulással- közzétett eredménye a többieknek is inspiráló lehet.
Photo by rawpixel.com from Pexels
Az egyik legfontosabb tanács pedig az lehet, hogy a szakértőktől beszerzett tanácsokat azért szemléljük kritikusan. Az új szabályokat és szokásokat érdemes – még bevezetés előtt – átgondolni és a saját közösségi kultúránkhoz igazítani.
