Szólok, ha változás van.

Sokan tartják azt a székelyekről, hogy nem fecsérlik a szót. A nekik tulajdonított fenti szólás is emiatt került a köztudatba. Az Erdélyben élő népcsoport nemcsak szűkszavúságáról ismertek, hanem problémamegoldó képességéről is.

foto:facebook/bízz bennem mérnök vagyok

Csavaros észjárásúnak tartják őket, de ez nem mindig előny. Sokszor elismeréssel vegyes szörnyűlködést vált ki egy-egy székely gondolkodásmóddal megvalósult dolog. Például olyan megoldásokra, mint a csíkszeredai építkezés forgalomirányító pingpongütője

A vicces – de akár életveszélyes – furfangos megoldások persze nemcsak Erdélyben születnek. A lustaság vagy eszközhiány miatti kreativitás világszerte jelen van. Az viszont megfigyelhető, hogy az egy térségben született emberek, hasonló megoldásokban gondolkodnak, valahogy egy rugóra jár az agyuk. Mitől függ, hogy az ember miként gondolkodik, miként közelíti meg a problémákat és milyen megoldásokat talál ki?  

Az egyik legfontosabb gondolkodást befolyásoló dolog: a kommunikáció. Számtalan példa van arra, hogy a már korábban is említett székely szűkszavúság vicces helyzeteket okozhat.

A pontatlanság és egy nem megfelelően megfogalmazott utasítás azonban komoly balesetekhez is vezethet. A kommunikációnk tehát nemcsak ránk, hanem embertársainkra is hatással van. A mi kommunikációnkra pedig a társadalom, vagyis a többi ember hat.

Már életünk legelején, leginkább a családunk.

A kommunikációs mintákat is elsősorban tőlük tanuljuk, és a rögzült viselkedésen később nagyon nehezen lehet változtatni. Az anyával kialakult kommunikációs mintát a beszédtanulás során ugyan a család többi tagja módosítja, és ha a gyerek közösségbe kerül, az óvoda, iskola, a kortársak változtathatnak finomítanak rajta. Így lehet, hogy az egy térségben felnőtt, egymással kommunikáló gyerekek közös kommunikációs mintát használnak. Logikus, hogy ez eltér más népekétől. Hogy a kialakult különféle kommunikációs környezet miként hat a gondolkodásra és a problémamegoldó képességre, rengetegen kutatták. Itt például Szécsi Gábor tudományos igényű tanulmánya olvasható.

Nem kell azonban tudósnak lenni ahhoz, hogy következtetéseket vonjunk le. Az olaszok bőbeszédűségéről, az angolok kimértségéről, a franciák finomkodásáról vagy épp a székelyek szűkszavúságáról nem véletlen születtek viccek.

A tudósok azonban kísérletekkel is igazolták, hogy a különféle kommunikációs minták alapján a gondolkodásmódban is kialakult különbségek előnyt is jelenthetnek a munkaerőpiacon, mivel a különféle feladatok egyedi megoldásai iránt egyre nagyobb az igény. Manapság a kreativitás lázában ég a világ. Már a szigorú szabályok határolta programnyelveken dolgozók között is azok a sikeresebbek, akik az eddigiektől jelentősen eltérő megoldásokat találnak a problémákra. Ráadásul sokszor ma már a magunkkal hozott egyedi gondolkodási sémák és metódusok sem elegendők.

Az oktatással foglalkozó társadalomtudósok az ötvenes évek végén ismerték fel, hogy át kell alakítani a korábbi rendszereket. A tudósok a gyerekek matematikatanulási képességeit és eredményeit vizsgálták. Kiderült, hogy a gyerekek életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően tudnak csak tanulni. Van olyan korábban oktatott tananyag, melyet a fejlődési rend miatt egyszerűen nem érthetnek meg, így nem is tudják befogadni. Ez a felismerés volt az első, amely alapján átalakították a matematika tanítását, és más tárgyakra is oktatási rendszereket alakítottak ki, majd megjelentek a tantervek. A társadalomtudósok azóta is számtalan tanulmányt készítettek e témakörben. Bokodi Márta egyik munkáját itt olvashatják el a részletek iránt érdeklődők.

.A gondolkodás mikéntjének vizsgálata azonnali eredményeket hozhat. Aki megérti és megtanulja, hogyan lehet a többségtől eltérően megoldani egy problémát, előnybe kerülhet. A tudósok szerint a kreatív gondolkodás tanulható, és egyre több módszer ismert.

Photo by Digital Buggu from Pexels

Ma már számtalan kurzuson lehet ezeket megismerni, megtanulni. A leginkább ismert és használt technikákról itt olvashatunk többet. Szakemberek szerint érdemes azon is elgondolkodni, hogy a módszerek közül mikor, melyiket használjuk. Sokszor tapasztalni, hogy egy-egy cég vezetője annyira hisz az általa kiválasztott módszerben, hogy azt és csak azt használja. Ez a saját szempontjából érthető, de a különféle munkatársakat alkalmazó cég esetében hátrányos is lehet. Persze a módszerrel nem kompatibilis munkatársakat le lehet cserélni, de talán nem ez a legjobb megoldás. Talán érdemesebb a kollégák gondolkodásához jobban passzoló kreatív módszert találni. Sokszor a megoldandó feladat is meghatározhatja a megoldás módszerét.

foto:PROFIGRAM

A legnehezebb tán a sok lehetséges és jó megoldás közül kiválasztani a legjobbat. De segíthet, ha az ősökre is figyelünk. A székelykapu faragói a székelyekre jellemző módon oldották meg a problémát. A nagy mellett mindig van egy kiskapu.