A pattintott kőszerszámok és fegyverek kora óta csak egyvalami nem változott az ember életében: az agyunk működése. Számtalan tanulmány bizonyította, hogy mobiltelefonos ősemberek vagyunk. Igaz, annak kiválóak. Egy digitális marketingre szakosodott amerikai portál statisztikái szerint naponta 2617-szer érintjük meg a mobilunk kijelzőjét, és egy átlagos felnőtt évente 800 órát szentel telefonjának!
Úgy tűnik, egy évtized alatt győzött a mobiltelefon. Végérvényesen átalakította az életünket. A technológiai fejlődés szerintük kedvezőtlen társadalmi változásokat hozott, és ennek hatásaira egyre több művész figyelmeztet. A Kívül Tágasabb blog egy amerikai fotós képeiből készített összeállítást.
Eric Pickersgill fotóin egy telefonfüggő világ elevenedik meg mobilok nélkül.
A társadalmi változásokat természetesen nemcsak a művészek érzik, értik meg hamar. Az emberiség technológiai fejlődése megállíthatatlannak tűnik, és az ezzel járó hatások is egyre gyorsabban érvényesülnek.
Történészek szerint egymillió éve a Homo erectus korai pattintott kőeszközeivel, ha lassan is, de benépesítette a Földet. Becslések szerint 900 ezer év kellett ahhoz, hogy a bolygón egymillió ember éljen. A neolitikum idején 25 millióra szaporodott, a Római Birodalom alatt pedig már 133 millióan lehettünk a Földön.
Mindez egy egyre gyorsuló ütemű technológiai fejlődés nélkül lehetetlen lett volna. Történelmi távlatból nézve az emberiség egy pillanat alatt eljutott a pattintott kőszerszámtól az okostelefonig, iskolai éveinkben pedig megtanultuk, hogy e fejlődést mikor, milyen társadalmi változások kísérték.
foto:PROFIRAM
Manapság – a negyedik ipari forradalom alatt – azonban úgy tűnik, hogy a technológia fejlődése jóval gyorsabb, mint az arra reagáló vagy amiatt változó társadalomé. Ráadásul ma már az emberiség a lakóhelyét, közvetlen környezetét is olyan mértékben változtatta meg, amely – a technológiai fejlődéssel egyidőben – újabb társadalmi változásokat generálhat.
De a klímakatasztrófa elleni mozgalmak tüntetéssorozatai vagy a legutóbbi ENSZ-klímajelentése utáni csúcstalálkozó és az aktivista Greta Thunberg azon elmondott beszéde nyomán sem kapcsolták le a legszennyezőbb erőműveket és gyárakat azok tulajdonosai.
Úgy tűnik, a világ vezetői már nem, az önszerveződő mozgalmak tagjai pedig még nem tudnak érdemben tenni a változásokért.
A harmadik út a technológiai fejlődés felgyorsítása, illetve új világmegmentő – de gazdaságilag, társadalmilag és technológiailag is működőképes – módszerek, rendszerek létrehozása lehetne.
foto:G7
A szén-dioxid talajba préselése, újbóli megkötése ma még nem járható út, és a legfrissebb tanulmányok szerint az átgondolatlan faültetés is többet árt, mint használ.
Ha pánik még nincs is, de az egyre nyugtalanítóbb helyzetben a tudósok és az önjelölt szakértők egyre vadabb ötletekkel állnak elő.
Ezek egy részének – mint például a bolygó légkörébe juttatott fényvisszaverő porréteg vagy az újra megszilárdított szén-dioxidot a tengerek alá préselő berendezés – megvalósítására reális esély sincs.
Photographer: Xavier Garcia/Bloomberg
Nem véletlen, hogy egyre több társadalomtudós, technológiai szakember és gazdasági-politikai szakértő véli úgy, hogy a bolygó rendbetételével párhuzamosan fel kell készülni a jelenlegi társadalmak és gazdasági rendszerek összeomlására.
A G7 összefoglalójából sejteni lehet, hogy több politikai döntéshozó is készül ezekre a változásokra. Melyek – még a legkisebb rosszal számoló forgatókönyvek szerint is – apokaliptikus mértékűek lehetnek. A bolygó felboruló ökoszisztémája élelmiszer- és ivóvízhiányt, lakhatási válságokat, elképzelhetetlen mértékű menekültáradatot, népvándorlást hozhat, sőt Guy McPherson, az Arizonai Egyetem professzor emeritusa szerint szerint, ha elolvad a jégsapka az emberiség kihal.
foto:National Geographic
A probléma kezelésre már új elmélet is született: a mélyalkalmazkodás stratégiája. Eszerint a változó éghajlat következményeire az emberiségnek olyan válaszokat kell találnia, amelyekkel csökkenthetők a civilizáció összeomlása okozta sokkok.
Nem pedig azon igyekezni, hogy a népesség egy szűk csoportja minél tovább tudjon túlélni az egyre élhetetlenebb éghajlatú bolygón – mint egy Mad Max filmben.
Ez persze alapvető társadalmi változások nélkül nem következhet be, így nagyon valószínű, hogy a negyedik ipari forradalom – akár akarták a fejlesztőmérnökök, akár nem – egy globális társadalmi változás elindítója lett.
.