Láncra verve a gályázni már az ókorban sem szerettek a birodalom alattvalói. Nekik ugyan nem volt választásuk, pedig sokszor önként álltak „rabszolgának”. Történészek szerint ugyanis nemcsak a hadizsákmányként elrabolt pogányok szolgáltak „rabként”. Rómában egy-egy kifizetetlen adósság miatt - amely lehetett kölcsön, vagy az akkoriban igen kedvelt szerencsejáték, a kockázás eredménye -sokan vállalták a szolgálatot, sőt akár a véres halálos küzdelmet is az arénában, gladiátorként.
foto:romaikor.hu
A régészet fejlődésével egyre alaposabban és jobban tudjuk, hogy élhettek az ókoriak a Földközi tenger mentén. Bár úgy tűnik az elmúlt évezredekben nem sokat változott a világ azért a gályák ideje lejárt.
Az a képzett és dolgozni akaró munkaerő, aki valóban alkalmas az adott pozíció betöltésére, válogathat az ajánlatok közül. Valljuk be ezek – országhatáron belül- lényegesen nem térnek el. Hisz egy a nyugati országrészben kapható magasabb fizetésért, jobb körülményekért a Tiszán túlról költözni kell, sokszor hátrahagyva gyereket, családot. Aki valódi jövedelem és életminőség különbségre vágyik, annak a Lajtán túl terem babér. Dolgozói érdekvédelemmel és HR-el foglalkozók szerint Magyarországon elsősorban a kis cégek, családi vállalkozások vagy start-upok tulajdonosai, vezetői ismerik fel hamarabb, hogy nemcsak megszerezni kell a dolgozókat, hanem meg is kell tudni tartani őket.
foto:profigram.hu
Ez a gondolat lassan a nagyvállalati szinten is kezd elfogadottá válni, de a beszámolók szerint ez ma még inkább csak retorika. Persze előbb-utóbb mindenki rájön, hogy nem bánhat ipari robotként, vagy megtűrt lényként, szükséges rosszként a munkavállalókkal.
foto:thaiembassy.com
Egy amerikai összeállítás szerint ugyanis a motiválatlan és elkötelezetlen dolgozók évente 450-550 millió$ kárt okoznak az Egyesült Államok gazdaságának. Valószínűleeg előbb-utóbb a magyar cégvezetők is találnának hasonló adatokat a vállalatoknál.
Elemi érdek tehát a munkavállalók motiválása a képzett és a cégben jól teljesító szakemberek megtartása.
Ennek ellenére ma még a cégvezetők sokszor azzal intézik el a problémát, hogy nem tudnak többet fizetni, akinek ez nem tetszik, menjen.
Csakhogy a legfrissebb kutatások szerint nem is elsősorban a munkáért járó jövedelem az első szempont amikor a dolgozó új állás után néz.
foto:pathmedical.com
Az anyagi megbecsülés persze fontos. De legalább annyira fontos, hogy a dolgozó ne csak a cég rossz állapotáról értesüljön és abból vegye ki a részét
(mondjuk fizetéscsökkentéssel) hanem amikor jobban megy a szekér, ő is részesüljön a sikerből, kapjon jutalmat is.
foto:knownotion.com
Ráadásul az sem mindegy, hogy a fizetéseket miként állapítják meg. Egy igazságtalan rendszerben nem lesz motivált a dolgozó, és az csak ront a helyzeten, ha kiszámíthatatlan, hogy ki miért keres annyit amennyit.
Sok helyen pont ezért szerződésben tiltják meg a kollégáknak, hogy egymás fizetését ismerjék, de szerencsére egyre több olyan HR szakember, van, aki már felhívja az igazgatótanács figyelmét arra, hogy ez a módszer bizonytalanságot szül.
A titkolózást általában azoknál a cégeknél alkalmazzák, ahol a világos és átlátható rendszer nem, vagy nem jól működne, és hamar kiderülnének az igazságtalanságok.
A tiszta és átlátható rendszerekben a teljesítményt és jó munkát könnyű észre venni és így az elismerés is hamarabb jöhet.
A munkatársak egymás közti viszonyának kialakítása már a felvételkor eldőlhet. Nagyot hibázhat, de nagyot is nyerhet az, aki a meglévő csapattól teljesen eltérő habitusú kollégát vesz fel. A különleges szemléletű munkatárs rombolóan és inspirálóan is hathat a csapatra.
A kollégák összetartása és a munkatársak egymás közti viszonya jelentős munkaerőmegtartó erő lehet.
foto:huffingtonpost.com
A munka maga az egyik legfontosabb tényező. Mindenki ért valamihez. és ha abban örömét leli, fontosnak és pótolhatatlannak érzi magát, akkor szívesen és eredményesen, elkötelezetten dolgozik.
foto:profigram.hu
Még a legkisebb szakmunkát végző kolléga is büszke arra, ha az ő precíz csavar behelyezése miatt tökéletes a motor! Számtalanszor látni, ahogy a nyugati vállalatoknál a szakemberek büszkén mesélnek arról, hogy melyik részfeladatot végzik ők, és az milyen fontos.
foto:profigram.hu
Az is jelentős erővel bír, ha az ember ki tud teljesedni a munkájában. Ha van közös cél a céggel, e mellett pedig egyéni fejlődési cél és lehetőség, ha van előremeneteli stratégia és perspektíva, ha akar vállalhat több feladatot és felelősséget a dolgozó. Hasznos és produktív munkatársra számíthatnak az ilyen munkakörnyezetet kialakító cégek.
foto:saeco.com
Mindezek után persze az is fontos, hogy emberként is megbecsültnek érezze magát a dolgozó. Ha a cég nem rokkan bele, érdemes akár a kávét is ingyen a adni a kollégáknak. Nem túl nagy költség, de az emberek - a felmérések szerint- meglepően nagyra értékelik az ilyen típusú gesztust. Minden ilyen dologban az a közös, hogy a mindennapi rutinhoz kapcsolódnak, és a dolgozó ekkor úgy érzi, hogy a cég tehermentesíti őt az élet apró-cseprő problémáitól.
Egyelőre azonban még ott tartunk, hogy csak a dolgozók céghez csábításában teljesednek ki a kreatívok. Mint például a politikai plakátkampányok kellős közepén a Budapesti Közlekedési Vállalat felmatricázott járművei, melyeken jól olvasható a sofőröket toborzó felirat: Nálunk Ön kormányozhat!