Mint amikor dédapáik a szuszogó, pöfékelő gőzgépek mellett álltak, hasonló idegenkedéssel és félelemmel vegyes csodálkozással tekint az átlagember a teljes automatizált gyártósorokra, a gépek együttműködésére. Az egymással kommunikáló, és tevékenységét összehangoló gépek látványa tényleg nemcsak csodálatos, de félelmetes is lehet annak, aki nem tudja hogyan működik a rendszer.
A negyedik ipari forradalom már elkezdődött.
A német kormány a 2011-es Hannoveri Vásáron és technológiai találkozón bejelentette: megbíztak egy munkacsoportot azzal, hogy határozza meg az ipari fejlődés következő szintjének követelményeit és feltételeit.
2013 április nyolcadikán Hannoverben - az eredmények alapján - mindez hivatalos gazdasági programmá is vált. Németországban.
A jövő alapjainak lefektetésének részleteivel a Wikipedia is foglalkozik. A címbejegyzés szerint 5 területet vizsgáltak a kutatók:
A kisüzemek kérdését, a valódi gazdasági növekedést, a gazdasági környezetet és annak változását, az emberi tényező és munka változását, valamint a technológiai összetevőt és annak hatását.
Az egyik legfontosabb újdonság nagyon nagy társadalmi feszültségek forrása lehet. A technológiai fejlődés ugyanis már lehetővé teszi, hogy az emberre nem, vagy csak nagyon kis részben van szükség a gyártásban.
A gyártósorok és üzemek automatizálása új szintet lépett. A mérnököknek ma már azt kell kitalálniuk, hogy az egymásra épülő munkafolyamatokat hogyan lehet és kell összehangolni úgy, hogy azt már maguk a gépek is megtehessék. Ma már egy autó összeszerelő üzemben a robot képes kérni a másik robottól egy anyagot, vagy alkatrészt.
A teljesen automatizált gyárakban ki fog dolgozni? Elsőre azt gondolnánk, hogy a robotokat is karban kell tartani… de rossz hírünk van. Az alapvető karbantartási folyamatokat is lehet automatizálni, így előbb utóbb csak a robot tervezésben kell az emberi agy.
A mesterséges intelligencia ma már nemcsak a robotok vezérlésben és kommunikációjában tölt be fontos szerepet, hanem azok tervezésében is.
E miatt már nemcsak a hagyományos értelemben vett dolgozók munkája kerül veszélybe. A mérnökök, programozók és az automatizált rendszerek kialakítói is újabb kihívásokat kaphatnak. Szakemberek szerint csak egy dolog jósolható meg: a fejlődés és változás elkezdődött, és nincs, aki biztosan megmondhatná hol és mikor ér véget, illetve véget ér -e egyátalán vagy csak irányt vált a fejlődés?
A 24.hu nemrég nemcsak a világ fejlődési irányával, hanem a magyar helyzettel is foglalkozik.
Szerintük a negyedik ipari forradalom Magyarországra is megérkezett.
„4.0-s platform nálunk is létezik: 2016 májusában alakult meg az Ipar 4.0 – Nemzeti Technológiai Platform, amibe 40 hazai telephellyel rendelkező vállalkozás, kutatóintézet, szervezet és oktatási intézmény lépett be. A platform célja, hogy elsősorban a német mintát vegye át. A Monostori László akadémikus elnökölte szervezetnek többek között tagja az ELTE, a BME, a Continental, az Electrolux, az Ericsson, a Gépipari Tudományos Egyesület, az Ipari Parkok Egyesület, a Knorr-Bremse, a KÜRT Zrt. és Akadémia, a Magyar Kereskedelmi és lparkamara, az MTA, a Pest megyei önkormányzat, a Richter Gedeon, a Siemens és a T-Systems is (a teljes lista itt). A központ nem meglepő módon az MTA SZTAKI épülete.”
Forrás: 24.hu
Az már biztos, hogy a munkahelyek átalakulnak. Az optimisták szerint, akinek lesz munkája, annak jobb lesz. A munka-szabadidő arány, a munkahelyek komfortzónája, a jövedelmi viszonyok, pozitívan változhatnak.
De a munkához jutás nem lesz egyszerű. Olyan tevékenységet és szaktudást kell szerezni, amelyre szükség lesz és az új szakmában jól is kell tudni teljesíteni! Egy munkaügyi elemzés szerint annyira képlékeny a jövő, hogy a ma iskolapadban ülő generáció tagjainak nagyrésze már olyan munkát fog végezni, amelyik ma még nem is létezik.
Nem is az egyetemisták vannak veszélyben. A most dolgozók közül lesznek, akik „lejjebb” lépnek a munkakörükben, amolyan karbantartókká válhatnak. A másik út, hogy egyfajta féltudományos munkakörbe lépnek lőre. Ehhez azonban újabb képzések szükségesek.
Hogy kinek érdemes aggódni, vagy új szakmát keresnie, annak eldöntésében ez a weboldal segíthet. Ha itt beírjuk a szakmánkat, megkapjuk, hogy hány százalék, hogy a robotok elveszik a munkánkat. Játéknak sem rossz, de érdemes komolyan elgondolkodni rajta.
Így elkerülhető, hogy úgy járjunk mint PEPPER elődje, aki az egyik legősibb tajvani templomban dolgozott. Egyelőre ugyan kísérleti jelleggel, de a humanoid robottól lehet információkat kérni, idegenvezetést tart, és állítólag- már tenyérből is jósol.
