Ördögi csodamasinák, melyekkel naphosszat bíbelődnek a fiúk, akik így órákat veszítenek el életükből. A ’80 es években - amikor megjelentek a már jól használható személyi számítógépek, mint a Commodore 64 - nagyon gyakran hallhattak a nagyszülőktől ilyen mondatokat a szülők.
foto:wikipedia
Az idősebb generáció szerint szerencsésebbnek érezhették magukat a lányos családok.
A csajoknál a babázás mellett akkoriban a Moncsicsi, - a kis szőrős majomszerü izé -amelyről még Ulmann Mónika énekelt - az ugróiskola, vagy a hulla hopp karika volt a sláger.
Bármire is kattant a gyerek, az sokkal jobban belefért az akkori társadalmi elvárásba, mint a szobában kuksoló gombokat nyomogató fiúk viselkedése.
Az évtized közepére a művelődési házakban, vagy az iskolákban – sőt volt olyan úttörőház is- ahol már szakkörök és informatikusok, programozók – akkori nevükön, számítástechnikusok - tanították a gépek használatát és mutatták meg mire képes a csúcstechnológia.
A szerkezetekkel együtt ez akkor még gyerekcipőben járt, de érdekes, hogy a világ élvonalától – a cocom lista ellenére- a magyar vidék nem is volt olyan távol. A hőskorszakról és a magyar szakemberekről- akik a nehéz körülmények ellenére még a nyugatiakhoz hasonló pcket is építettek itthon akkor még nem volt messze a világszínvonal.
A nosztalgikus hangulatot tovább fokozhatjuk egy működőképes Videoton 64 (sic!) számítógépről készült videóval.
Ezen a linken pedig a gép korabeli magyar reklámját lehet megnézni!
(még egy jól sikerült Centrum áruházas embléma is jelzi, hol is kapható a csodagép! )
Minderről tudományos igénnyel Dr. Raffai Mária: A hazai számítástechnika története című tankönyvében olvashatunk.
Mindezek és a ’90 es évekig tartó informatikai forradalom átélése után nem csoda, hogy az újdonságra és kihívásra fogékony gyerekek szívesen töltötték az idejüket a csodakütyükkel. A tudásszomj pedig megállíthatatlan. Elég csak a mostani háromévesekre nézni.
Persze nem mindenki egyformán lelkesedett a számítógépekért. Egy amerikai kutatás- az IDC felméréséből az látszik, hogy a nők világszerte jelentős késéssel éreztek rá a számítástechnika, és a programozás ízére.
Míg az ezredforduló táján még alig foglalkoztak a nők a programozással a – táblázatban még nem szereplő adatok szerint- ma már a programozó mérnök hallgatók között- nyugaton- lassan 50-50 % a női férfi arány.
foto:The Engineer
Más technológiai iparágakban is a férfi többség dominál?
Zaha Hadid építésznő példája is jól mutatja, hogy a nyugati társadalmak- is meglehetősen furcsán állnak a nők – nem hagyományosan női szerephez illő- munkáihoz.
foto:vouge.it
A bagdadi születésű Hadid Bejrútban tanult matematikát, majd 21 évesen Londonban az AA építészakadémián végzett. Eleinte – korát meghaladó munkáival magyarázták, hogy több mint 20 évig jelentős nemzetközi siker nélkül alkotott, majd miután 2004 ben átvette az építészek egyik legrangosabb elismerését a Pritzker díjat, szakmájában azonnal világsztár lett.
foto:BP.
A nők társadalmi és munkahelyi szerepvállalására és a végezhető munkára is óriási hatással volt a feminizmus. A XX. században a férfiasnak gondolt területen sorra jelentek meg a nők.
Az első pilóták, autóversenyzők és szerelők után az építészek, mérnökök és a könnyűipari tervezők is munkába álltak. Elég csak a divatvilág egyik meghatározójára, Coco Chanelre gondolni.
foto: www.biographyonline.net/artists/coco-chanel.html
A programozók közé azonban – úgy tűnik- egyelőre még nehezebb a csajoknak beilleszkedni.
A programozás hőskorában még nagyon kevés lányt varázsolt el az, hogy hogyan lehet elkészíteni egy BASIC programot, melynek eredménye a képernyőn mászkáló kis gömbökből álló kígyó, amely minden újabb gömb után hosszabb lett. Később, amikor ezt a NOKIA SNAKE néven a telefonokba integrált játékként dobta piacra már a csajok is órákat töltöttek el a gombok nyomogatásával.
foto:profigram
Sokak szerint az egyre élvezetesebb játékok miatt kaptak rá a lányok is a számítástechnikára. Az ezredfordulón és utána született kislányok közül már sokan töltöttek sok időt a képernyők előtt. Még ha a fiúkhoz képest jóval kevesebben is kezdtek el érdeklődni a programozás iránt, talán ez fordulópont lehet.
Ha az ő lányaik is természetesebben kapcsolják be a gépeket, akkor hamarosan egyre több programozó- mérnök nő lehet. Szakemberek szerint a mérnök-programozók és a feladatokat adó megrendelők körében is egyre nagyobb az igény, hogy még több olyan megoldás szülessen, mely különleges női szemszögből- azaz női aggyal- készült.
foto:profigram